Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sebestény Sándor: A „hevesi ügy” 1867-ben (Csiky Sándor Naplója) • 75
Csiky szerint a kormány nem jogosult „politikai vitatkozásokba avatkozni,” egyébként is „Eger városa megyei hatalom alatt... az 1848. törvények előtt is kizárólag közigazgatási, vagyis adókivetési és katonaállítási tekintetben állott.” Csiky illetékes volt ez ügyben, mert 1836-tól ő képviselte Egert „físcusi prókátor” minőségben a kettős földesuraság, az érsekség és a fökáptalan elleni úrbéri és felszabadulási perben. Visszapillantott Kossuth Lajos - „érdemkoszorús hazánkfiának” - 1849-es egri látogatására, felidézte az emlékezetes találkozást, amikor az a „példátlan jelenet” történt, hogy „az ottani lelkes nők a neki tisztelegni akaró férfiak egész seregét az üdvözlet teréről hátraszorítva, önmagok foglalták - több mint négyezerén, égő fáklyákat és gyertyákat ragadva bájos kezeikbe - az első helyet el, s ekként dicsőíték, tisztelék a közöttök megjelent nagy vendégöknek látogatását, s ekként rovák le iránta való háláj oknak méltó adóját.”75 A kormányzó visszatérve Debrecenbe, e megható pillanatokra emlékezve mondta a honatyák előtt - idézte szavait az egri képviselő -„említett kőrútjában országszerte szívélyesen és ragaszkodással fogadtatott ugyan, de oly kitűnő vonzalomra, minőt Egernek mindkét nembeli népe iránta tanúsított, sehol sem talált.” Csiky szerint „nagyon hibázik tehát a kormány, amidőn Eger városa képviselőtestületének érintett bizalmi szavazatát tüntetésnek keresztelni törekszik, mert ez korántsem tüntetési vágyból, hanem a nép szívében mélyen rejtett abbeli hálás érzelem kifejezése szándékából eredett, melyet az alkotmányosnak lenni vélt és hirdetett kormányzat alatt most már élőszóval is kijelenteni biztosan hitt.” A képviselő beszédét megingathatatlan - soha fel nem adott - álláspontjának leszögezésével zárta: „Szert tehetett volna hálás elismerésre és bizalomra Eger s az ország népénél a mostani kormány is, a valódi alkotmányosság és így az 1848-i törvény valóságos helyreállítása útján, nem pedig a nemzeti önállást és függetlenséget eltemető közösügyes ösvényen haladván, de e nélkül soha.”76 Szentiványi Kálmán házelnök erre nyomban berekesztette a képviselőház aznapi ülését. Uo. 130. 76 A képviselőház 1867. nov. 4-i ülése du. 14 órakor ért véget. Uo. 130. 97
