Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A hatvani sörház és a vendégfogadó XVIII–XIX. századi múltja • 55

hl sört. Az is kiszámítható, hogy az 1400 pozsonyi mérő árpából az utasítás szerint évente 35 főzésre futotta, tehát a sörház évi gyártó kapacitása 941,5-1127,0 hl-t tett ki. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a gazdatiszti utasítás szerint alkalmanként 40 kila árpából 50 akó sör készítésével számolhatunk. A pálinkafőzés gyakorisága is kiderül az adatokból, miután a pozsonyi mérő és a hevesi kila, mint mértékegységek megegyeznek, tehát literben 62,08, vagy súlyban 46,56 kg-ot takarnak. Rozspálinkából az évi főzések száma: 500 mérő: 4 kilával =125. Tehát legalább hetenként kétszer főztek, így a kifőtt égetett szesz évente, összesen 67,15 hl lehetett.

Ebben az időben a gödöllői uradalmi gyakorlat szerint, az árpából 35 pozsonyi mérőt (21,7 métermázsa) számoltak egy főzésre, amely 50 akót (26,9 hl) adott, a komlóból pedig, ha az a gödöllői komlóskertben termett, 16 fontot (8,96 kg), míg a Csehországból szállított komlóból csak 12 fontot (6,7 kg) adtak egy főzethez.28

Az egy-egy főzésből készült sör mennyiségére összehasonlításként elmondható, hogy Egerben 1745-1750 körül a püspöki serfőzőmester 18-22 hordó sört állított elő. Ha a Bogdán István szerinti,29 50 literes hordóval számolunk akkor főzésenként 9-10 hl sört állítottak elő. Később növelték a sörház kapacitását, mivel 1762-ben egy teljes főzéskor 48 hordó, vagyis 24 hl italt készítettek. Miután hetente főzték a sört, ez azt jelenti, hogy ugyanitt évente közel 1250 hl-t állítottak elő. Ez egy közepes nagyságú sörfőző, viszont voltak a korszakban kisebbek is. Mátraderecskén a fennmaradt leltár tanúsága szerint 1770 után, a 10 akós serkatlanban több mint 5 hl sört készítettek minden egyes főzéskor.30

1783-1785 közt Heves megye II. József-kori katonai leírása is említést tesz a hatvani sorházról és a fogadóról. A kőépítményekről a következő olvasható: „Egy elég nagy urasági kastály, plébániatemplom, plébánia, gyárak, csárda, serfőzde, fallal körülvett kis kapucinus kolostor.”3'

1796-ban herceg Grassalkovich III. Antal felmérette birtokainak jövedelmezőségi állapotát, mivel ésszerű javaslatokat várt a nagyobb haszon elérésére. Ekkor a sörfőzőről és a fogadóról feljegyezték, hogy a vendéglő mellett van az uradalmi sörfőző, amely mint panaszolják üresen áll, mivel az uradalomban nincs sörfogyasztás. A fogadóban a földesúr borait mérik.32 A vendéglős az istálló és konyha után évente 300 fit árendát fizet. A vendégfogadó közvetlen

28 WELLMANN Imre, 1933. 160.

29 BOGDÁN István, 1973. 317.

30 CSIFFÁRY Gergely, 1996. 327.

31 „Ein zimlich grosses herrschaftliches Schloß, die Pfarr Kirchen, der Pfarrhof, Fabri- quen, Würtshaus, Bräuhauß, ein kleines Capuciner kloster mit maurer umfangen.” - CSIFFÁRY Gergely-B. HUSZÁR Éva, 1999. 60.

32 B. GÁL Edit, 1997. 118.;B. GÁL Edit, 2001. 118.

59