Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A hatvani sörház és a vendégfogadó XVIII–XIX. századi múltja • 55

tott, és évente 150 akó (1 akó = 53,72 1), vagyis esztendőre 80,6 hl pálinkát állított elő.24

Hatvan második sörháza és a vendégfogadó

Erről a második semevelőről valamivel több adat áll a rendelkezésünkre. Létezéséről először 1771-ből tudósítanak a források, amikor elkészítette Gras- salkovich I. Antal azt a jegyzéket, amelyben tételesen számbavette a birtokain végzett építkezéseket. Hatvani épületei közt - egyebek mellett - szerepel a sörház, amelyhez tartozott akkor egy 6 üstös pálinkafőző, a padláson egy raktár, továbbá egy vendéglője is üzemelt a településen.25

1771. október 1-ről fennmaradt gazdatiszti utasításban a következő olvasható a hatvani sorházról. ,yi sörház szükségire minden esztendőben 1400 po.s fzonyi] mérő jó Árpát és 500 mérő Rozsot a nyomtatáskor mingyárt resig- nálljon a sörfőzőnek, aki 40 [javítva] Killa Árpábul 60 [vagy 50, mert a javítás nem egyértelmű] Akó sört, 4 killa Rozsbul penigh 1 Akó Pálinkát tartozván kiál- létani...A komlós kert jövő kikelettel a Hatvani gyümölcsös kertnek végére rendeltetik, s azonnal kiültettetik, De a még az teremhet, excolaltassék addig a Bagi komlós kert. De mivel az elégtelen a Hatvani sör szükségire, tehát... vad komlót szedettessen a jobágyokkal és vegyétes [vegyesen] komlóval főzettessék a sör.” A műhely évi tűzifa ellátására ugyanitt az olvasható, hogy a: JSör Ház szükségére kívántatik Esztendőnként cir[ ca] 100 öli fa.”26

Az utasításból kitűnik, hogy az uradalom Grassalkovich I. Antal idejében szinte mindenben önellátó volt. így magának termelte az árpát és a rozsot, mivel a hatvani kastélykert mögötti gyümölcsösben kevés lett a termelt komló, s mert a bagi komlóskertből származó sem volt elegendő, ezért vadkomlót is főztek a sörhöz. Azt viszont nem tudjuk meg az utasításból, hogy mennyi komlót használtak Hatvanban egy főzéshez. Ugyanakkor a korszakból ismerjük a Helytartó- tanács főzési receptúráját, mely szerint 45 pozsonyi mérő árpából (27,9 métermázsa), 25 font komlóból (14 kg) lesz 60 akó sör (32,2 hl), míg négy mérő rozsból (248 kg) 1 akó (53,72 1) pálinka készül.27

A gazdatiszti utasításból leszűrhető, hogy meglehetősen nagy mennyiségben főzték abban az időben a sört mezővárosban. Az alapanyagok közül árpából évente összesen felhasználtak 86,8 tonnát, míg a rozsból 31,0 tonnát. Egy főzéshez szükséges 40 kila árpából (24,8 métermázsa) előállítottak 26,9 hl vagy 32,2

24 HML IV-7/c/3. 761. öi. 1749-50.;IV-7/c/l. 638. öi. 1749-50.;IV-7/c/l. 646. öi. 1751-52.

25 Braxatorium cum Ustrina Cremati 6 cacaborum, et Granarcium sub tecto. - MOJZER Miklós, 1984. 79.

26 B. GÁL Edit, 1997. 158.

27 WELLMANN Imre, 1933. 160.

58