Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Antal Beatrix: Eszterházy Károly és Róma • 21
cia megszállásra utalnak. Ezen időszakról, vagyis az 1796 és 1799 közötti időszak eseményeiről naplószerű feljegyezések tanúskodnak, melyek az ágensi iratok között, egy csomóban találhatók. A rendkívül részletes tudósítások a francia csapatok előrenyomulásáról, a pápai állam szövetségeseiről, veszteségeiről, a pápa magatartásáról, nem utolsó sorban pedig a lakosok lelkiállapotáról, nyomoráról (omnibus iám desperaíis, squalidae facies, madentes lacrimys oculi) szólnak. De megtaláljuk benne az 1797-es tolentinói béke feltételeit is, illetve a megkötött béke dokumentumának másolatát. III. Ügyintézés Püspöki beiktatás Mária Terézia 1761. október 10-én nevezte ki Eszterházy Károlyt egri püspöknek.54 Ehhez természetszerűleg, mint azt már említettük, az ágens is gratulált. Az új föpásztor ezután már kérte is a római információkat új püspökségének pénzügyi helyzetéről, mivel fölöttébb érdekelte, hogy mennyit kell majd a pápai megerősítő bulláért fizetnie. Az összeget Merenda 3300 scu- dóra becsülte.55 Az illeték összegét (taxa ecclesiae Agriensis) Eszterházy túlságosan magasnak ítélte, ezért ágensénél panaszt tett. Az ágens viszont igen határozott hangvételű válaszban56 emlékeztette a püspököt arra, hogy az illetéknek ez a formája egyáltalán nem új jelenség, ráadásul nem is önkényes döntés eredménye (necque arbitrariae), hiszen a Kamarai Könyvekben (Libris Cameraé), melynek még eredeti példánya is létezik, már legalább ötszáz évre visszamenőleg találhatók feljegyzések erről az adónemről. A beiktatásért tehát az egyház minden egyes püspökének kötelessége egy bizonyos összeget fizetnie.57 Míg a spanyol, portugál és olasz püspökök általában mindig kifizették a rájuk kirótt összeget - bárminemű kedvezmény igénybevétele nélkül, - addig a franciák, németek és lengyelek gyakran kértek haladékot. A magyar püspökök viszont éveken keresztül, az ország török megszállása miatti zavaros helyzetre, s így bevételeik nélkülözésére való tekintettel, díjmentesen kapták a megerősí54 SUGÁR István 1984.426. 55 A pápai megerősítő bulláért kért összeget a Datária hivatalába kellett befizetni, miután azt annak hivatalnokai, akiket revizoroknak hívtak, újból átnézték és jóváhagyták (revideri, et approbavi necessario debet ab officiali Datariae, qui appellatur Revisor). Magának a Dataria Apostolicának a részletes működésére, kialakulásának történetére, illetékességére lásd: TUSOR Péter 2004. c. 100-105. 56 Róma, 1762. március 13. 57 Omnes et singuli episcopatus Orbis Romano Catholici ad certam summám soluendam summo sacerdotipro confirmatione defecipti sunt. Róma, 1762. március 13. 30
