Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Antal Beatrix: Eszterházy Károly és Róma • 21

Eszterházy Károly és Róma1

A Vatikán levéltárában, könyvtárában fellelhető magyar történeti források kutatása már a XVII. század közepén kezdetét vette2 Kollonich Lipót esztergomi érsek elsőként küldött magyar kutatót a Vatikán falai közé, Cseles Márton, római magyar gyóntató személyében. A szentszéki magyar kapcsolatokat tárgyaló művek közül első helyen Fraknói Vilmos három kötetes, leginkább a két állam diplomáciatörténetével foglalkozó monográfiáját kell említenünk.3 Kutatásait hasonlóan kimagasló eredményekkel folytatta Vanyó Tihamér4 és Galla Ferenc,5 akik az egyes egyházmegyékre, azok püspökeire már külön-külön is szolgáltattak vatikáni levéltári adatokat, megemlítve köztük, ha nem is túl adat gazdagon, az egri egyházmegyét is.

Pedig az 1004-ben alapított egri püspökség, majd 1804-től az érsekség szerepe nemcsak területi nagyságának, de a régióban betöltött gazdasági, szellemi, kulturális vezető szerepének köszönhetően is kiemelkedik társai közül. E vezető szerep kivívásában leginkább a XVIII. századi egri főpapok munkáját illeti dicséret, hiszen a török kiűzése után rájuk hárult a feladat, hogy romokban heverő székvárosukat újjáépítsék, illetve szemináriumok alapításával - a paphiányt legyőzve - egyházmegyéjüket ismét működőképessé tegyék.

A XVIII. századot kutatási szempontból is szerencsésnek kell neveznünk, mivel számtalan fennmaradt forrás áll a kutatók rendelkezésére nemcsak latin, de már magyar nyelven is. Nem véletlen, hogy az egyházmegye történetének ez a leginkább ismert és legtöbbet kutatott korszaka. Telekesy,6 Erdődy, Barkóczy után a város utolsó püspökének Eszterházy Károlynak (1761-1799) a tevékeny1 Itt szeretnék köszönetét mondani konzulens tanáromnak TUSOR Péternek, aki felhívta figyelmemet a témára, munkámat folyamatosan végig kísérte és észrevételeivel, tanácsaival segítette annak tökéletesítését.

2 TUSOR Péter 2004. a. XV-XXVIII.

3 FRAKNÓI Vilmos 1903.

4 VANYÓ Tihamér 1933.

5 GALLA Ferenc 1942. 141-186. valamint uő: 1947.

6 Telekesy István perének vatikáni forrásait közli KANDRA Kabos 1907. 454-482; 500-508.

21