Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
KÖNYVISMERTETÉS - Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger. 2006. 373. p. (Ism.: Viszóczky Ilona) • 159
KÖNYVISMERTETÉS Csiffáry Gergely. Magyarország üvegipara 1920-ig1 (Studia Agriensia 25. Eger, 2006. 373. p. Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Dobó István Vármúzeum, Eger) A jeles egri történész, levéltáros, Csiffáry Gergely évtizedek óta szisztematikus kutatómunkával tálja fel Magyarország, hangsúlyosan a Felföld bányászatának és kézművesiparának históriáját. Eredményes tevékenységéről könyvek és tanulmányok sora tanúskodik. A Dobó István Vármúzeum Studia Agriensia című sorozatát 1982-ben Csiffáry Gergely Egri céhemlékeket bemutató kötetével indította útjára, majd másfél évtized múltán a bélapátfalvi keménycserép- gyártásról készített kötete is megjelent a sorozat 18. darabjaként. Témánk szempontjából különösen érdekesek persze a magyarországi üveggyártás történetének különböző szakaszait, ill. az egyes huták históriáját tárgyaló tanulmányai, amelyek az elmúlt másfél évtizedben organikus egységet képeznek Csiffárynak a manufaktúrákkal és a céhen kívüli iparokkal foglalkozó regionális feldolgozásával (Lásd a kötet szerzőjétől Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében. Eger. 1996.) Az itt bemutatásra kerülő könyve -, ahogyan a szerző a kötet előszavában maga is megfogalmazta - a hazai üveggyártás monografikus összegzése, amiben jól felismerhető a már említett előtanulmányok irányjelző szándéka. Ha a házigazdák műhelyek köré szervezték a mai találkozót, akkor talán nem érdektelen megfogalmazni, hogy bizonyára nem véletlenül preferált témája az üvegművesség a regionális feldolgozásoknak. A levéltárak csakúgy, mint a tárgyi örökséget gyűjtő, gondozó múzeumok ideális hátteret biztosítanak e téma kutatásának: Észak-Magyarország területéről itt most csak Kovács Béla és Takács Béla kapcsolódó munkásságára utalok a jelen lévő Csiffáry Gergely és Veres László mellett. Az más kérdés természetesen, s éppen az utóbb említettek példája jelzi, hogy a gazdaság- és technikatörténettől a településtörténetig, a tárgytörténettől az iparművészetig nagyon sokféle közelítést konvergáló üvegkutatás térbeli és tematikai kiteljesztéséhez évtizedek munkája szükséges. A könyv rövid bevezető részéből tudhatjuk meg, hogy a szerző másfél évtizeddel korábban megkezdett gazdaságtörténeti kutatásai révén találkozott elsőként Magyarország üvegiparának marginálisan kezelt kérdéseivel. Többéves témakutatás után, számos résztanulmány megírását követően a Pannon Encik1 Elhangzott 2007. január 27-én Budapesten, az MTA Történettudományi Intézetében tartott könyvbemutatón, melyet a VEAB Kézműves-ipartörténeti Szakbizottsága szervezett. Itt ismertette P. Szalay Emőke Veres László: Üvegművességünk a XVI—XIX. században. Miskolc, 2006. Herman Ottó Múzeum által megjelentetett könyvét. 159
