Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Cseh Zita: Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága szervtörténetének vázlata • 143

- Mezőgazdasági Osztály (1957-1970)- Gazdaságpolitikai Osztály (1971-1989)- Közigazgatási és Adminisztratív Osztály (1967-1989)

adminisztratív főelőadó (1957-1967)- Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály (1957-1989)

A szervezeti egységek tevékenysége

A megyei pártbizottság felsőbb szerve a pártértekezlet volt. A pártértekezleteket - az országos pártkongresszussal összhangban, néhány héttel azt megelőzően - kezdetben három-, 1962-től négy-, 1970-től ötévenként hívták össze.

A pártértekezlet elbírálta a pártbizottság beszámolóját és megválasztotta a megyei pártbizottság tagjait, valamint a pártkongresszus küldötteit.

A megyei pártértekezleteken a járási és a városi pártértekezleteken megválasztott küldöttek vettek részt, akiknek a száma Heves megyében 200 és 300 fő között mozgott. A X. Pártkongresszuson (1970. november 28.) elfogadott szervezeti szabályzat módosítása szerint a pártbizottság tagjai szavazati joggal vehettek részt a pártértekezleteken.

A megyei pártbizottság a terület politikai irányító szerveként érvényesítette a párt politikáját és ellenőrizte annak megvalósulását. Állást foglalt a legfontosabb politikai, gazdaságpolitikai, társadalmi, ideológiai és kulturális kérdésekben, s határozatot hozott a hatáskörébe tartozó helyi politikai, pártszervezeti és személyi ügyekben.

A pártbizottságok közvetlenül irányították a felügyeletük alá tartozó párt és KISZ-szerveket, s közvetve az állami, gazdasági, tömegszervezeti és mozgalmi szerveket, az ott dolgozó párttagok, elsősorban a vezetők tevékenysége útján.16

Egy korabeli kiadvány a következőképp foglalta össze a pártbizottságok hatáskörét: ,A társadalmi élet irányítását illetően a pártbizottság határozatokat hozhat és azok végrehajtását számon kéri az állami és a társadalmi élet különböző területein és intézményeiben működő pártszervektől, —alapszervezetektől és az azokban dolgozó kommunistáktól. Kötelező érvényű határozatot hozhat az általa irányított KISZ-szervekre és -alapszervezetekre, a munkásőrségre. Döntési joga van a hatáskörébe tartozó összes káderkérdésekben (kinevezés, felmentés, előléptetés, minősítés stb.). Kezdeményezheti döntések, határozatok, rendelkezések meghozatalát, utasítások kiadását az állami, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet különböző területén. ”17

16 MÓL 288. fond 7. cs. 315. őe.

17 Szervezeti kérdések a Magyar Szocialista Munkáspártban. Szerkesztette: dr. Látos István. Budapest. 1984. Kossuth Kiadó.

148