Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szikla Gergő: Eger lakosságának élete a II. világháború idején • 103

alkalmas kesztyűt, sífelszerelést, sícipőt, pullóvert, szvettert, nyaksált, kötött mellényt és kabátot, valamint mindenféle szőrmeáruból készült ruházati cikket”135 kértek a 2. hadsereg részére.

Azért, hogy a harcoló katonák mindennapjait kellemesebbé tegyék sokszor küldtek ki a frontra ,Jcevésbé fontos” dolgokat is. Például többször lakossági adakozásból szedtek össze több tízezer szál cigarettát és több hektoliter bort, melyet „csak egri honvédek kaptak.” (Okolicsányi Imre, alispán az egyik frontra induló géppuskás századnak 2 hl bort ajándékozott.) 1942 karácsonyára körülbelül 11.500 P értékben küldtek ki ajándékot az egri háziezrednek: 936 liter mm, 150.000 szál cigaretta, 3 q vegyes ám.

A Tanítóképző Intézet VI. osztálya vállalta, hogy a 14/1. zászlóaljjal tartják a kapcsolatot, és 1942 szeptembere és decembere között 5.000 levelet, 800 szeretetcsomagot és 1.200 sajtóterméket küldtek a keleti frontra.136

A tábori postával érkezett egyéni kívánságokat is mindig teljesítették, mint amikor egy alakulat alkatrészeket kért elromlott rádiójához, vagy amikor pár katona egy nemzetiszín zászlót és két focilabdát szeretett volna, hogy szabadidejükben kedvenc időtöltésüknek hódolhassanak. Volt, aki egyszerűen csak azt kérte, hogy egri lányokkal levelezhessen. 1944-ben, az 1. magyar hadsereg keleti frontra küldése után soproni frontkatonák kértek leveleket az egri lányoktól arra hivatkozva, hogy Urivnál jó barátságot kötöttek a 14. gyalogezred katonáival.

1942 szeptemberében hozzáláttak az egri hadikórház felállításához, amely febmárban meg is kezdte működését. Mivel nem volt erre alkalmas épület, ezért több intézményben rendezték be: Siketnéma Intézet, Polgári Iskola, Belvárosi Állami Elemi Iskola és egy üdülőt a Katolikus Legényegylet székházában. Alkalmazottaknak (szakácsnő, konyhalány, takarítónő) olyanokat kerestek, akik az elmúlt vagy a most folyó háborúval valamilyen kapcsolatban voltak, hadiözvegyek, hadiárvák voltak, vagy az eltartójuk Oroszországban harcolt.137

A háború határozta meg” Eger város országgyűlési képviselőjét is. U- gyanis az 1942. március 9-én miniszterelnöknek kinevezett Kállay Miklós nem volt országgyűlési képviselő, s ezt az akkori vezetés köreiben illetlenségnek tekintették (törvénybe nem ütközött). így amikor a város korábbi képviselője, dr. Petro Kálmán októberben meghalt, a város - feltehetően budapesti ihletésre - felajánlotta a tisztséget Kállay Miklósnak. Mint egyetlen jelöltet meg is választották. A várossal nem sokat foglalkozott, de bukása után sem vesztette el mandátumát, és a háború végéig elvileg ő maradt Eger képviselője.138

135 SUGÁR István 1975. 35.

136 Eger, 1942. december 30. 1-2.

137 Eger, 1942. szeptember 28. 2.

138 Eger, 1942. október 19. 1.

135