Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szikla Gergő: Eger lakosságának élete a II. világháború idején • 103

polgári személy38 és 1944. október 1-én 238 tiszt, 95 polgári személy élt Egerben.39

A tisztek sose voltak hosszabb ideig bezárva, szinte mindig - egy-két alkalomtól eltekintve - szabadon mozoghattak a városban. Az egriekkel összebarátkoztak és jó kapcsolatot alakítottak ki velük. Egyedül az alkoholfogyasztásból volt baj, ugyanis a sokat unatkozó lengyelek gyakran berúgtak. Először betiltották a szeszesitalok vásárlását számukra, majd fokozatosan befogták őket a mezőgazdasági munkákba és programokat is szerveztek nekik.

A városban lengyel elemi iskola is volt, és Lengyel Gimnázium és Líceum is működött, amelynek az igazgatója Stanislaw Frankowski tartalékos hadnagy volt.

A legénységi táborokból sokan kiszöktek, és a városiak fogadták be őket (munkát is kaptak), akiknél végül is maradhattak, ha a tulajdonos bejelentette őket. Később a két legénységi tábort meg is szüntették (a tiszti megmaradt), és a lengyeleket végleg magánházaknál helyezték el. Ennek oka az volt, hogy a gyümölcs- és szőlőtermelő vidékre rossz idők jártak, és ezzel próbálták keresethez juttatni a lakosságot.40 Ugyanis a lengyelekkel kapcsolatos minden kiadást a Vöröskereszt és a Lengyel Nemzeti Bank (a kimenekített aranykincsből) fizette.41

Magyarország német megszállása (1944. március 19.) után a lengyel menekültek anyagi, majd erkölcsi helyzete igen súlyossá vált. A nyilas puccs idején pedig sokan megszöktek, vagy magánházaknál bujkáltak.

A finn-szovjet háborút is figyelemmel kísérték az egriek. Együtt éreztek a hősiesen harcoló finnekkel, és ezt többszöri gyűjtéssel ki is fejezték. 1940 áprilisában pedig a városba látogatott a finn nagykövet, Onni Talas, a finn-magyar kultúrestre42, amelynek nagy volt a sikere.

1940 augusztusában a magyar-román konfliktus idején az egriekben is felidéződött a huszonegy évvel korábbi román megszállás emléke. Akkor két magyar karhatalmi katonát, Lugosi Ferenc szakaszvezetőt és Molnár Ferenc gyalogost végeztek ki, mert lelőttek két román katonát az itt állomásozó vadászezredből, akik előbb egri lányokkal erőszakoskodtak, majd a katonákra rontottak, ráadásul a városra 200.000 korona hadisarcot vetettek ki.43

Amikor a teljes magyar haderőt, mindhárom hadsereget mozgósították, természetesen a 14. gyalogezred is felvonult a 3. hadsereg (parancsnoka: Goron- dy-Novák Elemér altábornagy) kötelékében. Ez a hadsereg kapta azt a feladatot,

38 LAGZI István 1981. 84.

39 LAGZI István 1981. 135-138.

40 HML V-71/52 22464 Kgy. 277/1940. sz.

41 Eger, 1939. november 11.3.

42 Eger, 1940. április 20. 1.

43 Eger, 1940. augusztus 10. 2-3.

109