Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szikla Gergő: Eger lakosságának élete a II. világháború idején • 103
Eger város lakosságának élete a II. világháború idején Magyarország hadtörténetének II. világháborús időszakát már számtalan könyvben, tanulmányban feldolgozták, viszont az egyes városok háborús mindennapjainak, az ott élő emberek életének bemutatása még fehér hollónak számít manapság. Szülővárosom, Eger háborús hétköznapjainak a bemutatása is hiányzik. Sokak számára érdekes lehet az, hogyan élték meg Eger lakosai a területvisszacsatolásokat, a harctérről érkező híreket és milyen volt a viszonyuk a háziezreddel, a 14. gyalogezreddel, a város vezetése milyen rendeletekkel szabályozta az életet és miként készült fel a háborúra, végül pedig, hogyan ment végbe a településen a megszállás. Megdöbbentőek a várost ért háborús veszteségek és károk. Eger 5345 házából 3701 (70%) kisebb-nagyobb mértékben megsérült. A város tulajdonában lévő épületekben 73.972.000 P, az állami vagyonban 34.926.000 P, egyéb vagyonban 190.000.000 P, azaz összesen 298.898.000 P kár keletkezett. Az 1944- 1946-ig itt állomásozó szovjet katonai alakulatok és hivatalnokok ellátása 40.125.571,02 P-jébe került a városnak. Ráadásul a megszállók „mély nyomokat” hagytak a rendelkezésükre bocsátott épületekben, amelyekre az 1946-ban készült több oldalas kárfelmérések szolgálnak bizonyítékul. Ezen tényezőknek is köszönhető, hogy Eger háború utáni újjáépítése csak lassan mehetett végbe. Munkám alapjául a Heves Megyei Levéltár dokumentumai szolgáltak, továbbá a korabeli napi sajtó, a városi közgyűlési jegyzőkönyvek és a háborús kármegállapítások. Mindamellett sikerült néhány korabeli könyvhöz, dokumentum másolatához és visszaemlékezéshez is hozzájutnom, amelyekkel jól ki tudtam egészíteni kutatásaimat. Miután hasonló jellegű feldolgozás Egerről ebben a kérdéskörben nem készült, munkám egyrészről hiánypótló lehet, másrészről forrásul is szolgálhat az ezzel a területtel foglalkozók számára. 103
