Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sebestény Sándor: A „hevesi ügy” 1867-ben (Csiky Sándor Naplója) • 75
Kossuth politikai felfogását „osztják, magukévá teszik és azt egész nyilvánosságban kijelentik, sőt terjesztik, mert a távollevő, ki e törvényeket és alkotmányt nem fogadva el, alatta élni sem kíván, s az, ki e törvények alatt él, más jogi és erkölcsi alapon áll.” Más vélemény szerint — folytatta Deák — a kormány Egert és Heves vármegyét bírói ítélet előtt büntette. Értetlenül áll e felfogás előtt, mert a kormány csakis megelőző politikai intézkedéseket tett, büntetésről nincs szó, nem is volt szándékában, ehhez nincs is joga. Amit tett, azt a törvény nem tiltja, sőt „parancsolja.” A megyéket az 1848. évi XVI. te. értelmében „ő is az alkotmány véd- bástyáinak tartja,” de oly hatalom mellett, amilyet Heves „követel magának” alkotmányos kormányzás „lehetetlen.” Végül kérte Deák Ferenc a T. Házat, hogy kölcsönösen ne gyanúsítgassák egymást a pártok, mert ha a kormánypárt az ellenzéknek azt mondja, „ti zavart, forradalmat, felforgatást akartok: az ellenzék pedig a kormányt az ország jogainak feladásával vádolja: ezeknek a házban nincs határuk, de annál több lehet a népben, s kárát csak a haza látja.” Deák Ferenc, a kiegyezés korának legmértékadóbb politikusa a hazában e beszédével támogatta az Andrássy-kormány erőszakos fellépését, amit megerősített a parlamenti szavazás is, amikor 195 szavazattal 110 ellenében a képviselőház többsége bizalmat szavazott a kormánynak.77 Két nap múlva, 1867. november 8-án megszüntették Heves megyében a rendkívüli állapotot, és Rajner Pál királyi biztost visszahívták Egerből. A törvényhatóságok jogállásának újbóli szabályozására majd az 1870. évi XLII. tc.-ben került sor, a mezővárosok státusát illetően pedig az 1871. évi XVIIII. te. hozott új rendelkezéseket. SEBESTÉNY SÁNDOR Uo. 159-165,180. old. ; Lásd: SEBESTÉNY Sándor 1973. 1182. 100
