Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)
TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79
Legegyszerűbb formájára egy példa: „1850-ik esztendei Mindszent hava 19-ik napján néhai Szinger Ferenc özvegye Ringelham Julianna a főtisztelendő főkáptalan előtt személyesen megjelenvén átallyában ügyvédeket vallott." Itt tehát még az ügyvéd, vagy ügyvédek neve sem található meg. Azonban a legtöbb esetben a meghatalmazás dátuma, a megbízó és a meghatalmazottja neve szerepel az ilyen típusú iratokban, néhányszor előfordult, hogy a konkrét ügyet is megjelölték. Ügyvédvalló levelek érvényessége egy bizonyos ügy elintézéséig, vagy éppen visszahúzásig tarthatott, vagyis addig, amíg a meghatalmazó vissza nem vonta azt. A XIX. században mindinkább jellemzővé válik, hogy az adásvételi szerződéseket megbízott ügyvédek készítik, vagy őket küldik hitelesítésre az egri főkáptalanhoz, ugyanakkor az ilyen oklevelekben általában valamelyik vármegye közgyűlésén kiadott meghatalmazás szerepel. A káptalan, mint intézmény adott ki saját tagjai - de nem önmaga testületi - ügyében meghatalmazásokat. így keletkezhetett 1831-ben az egri olvasókanonok általános ügyvédvallása kanonoki végrendeletek ügyeiben, 122 majd 1841-ben ismét hitelesítésre kerül két káptalani tag ilyen jellegű okirata. 123 Három alkalommal fordult elő, hogy Skopecz József egri kanonokot teljes hatalmú biztossá nevezték ki káptalana előtt. 124 A káptalan hiteleshelyi tevékenységének már nyilvánvalóan látható haldoklási időszakában adták ki azt a három meghatalmazási szerződést, amelyben Máriássy Gábort, kanonoktársukat hatalmazzák fel bizonyos káptalani ügyek intézésére. Először egy kölcsön felvételére nevezik ki teljes hatalmú biztosuknak, másodszor só beszerzésére, harmadszor a káptalan Miskolcon található házának és ahhoz tartozó összes javaknak az eladására. 125 Végrendeletek 1821-től a hiteles helyi tevékenysége befejezéséig a főkáptalan mintegy 51 darab végrendeletet tartalmazó oklevelet bocsátott ki. Itt figyelembe kell venni, hogy XIX. század közepéig a nemesi szokásjog meghatározó szerepe szerint az ősi javakat az atya után a fiúgyermekei egyenlő arányban öröklik, 1850. okt. 19.-Prot. YY:381. 1831. febr.-Prot.VV: 119. Harmos László ügyvéd vallása. 1841. nov. -Prot. XX:380, Frimm János ügyvéd vallása. 1841. dec. -Prot. XX:382. 1838. nov. -Prot. XX:238, 1841. jún. -Prot. XX:345, 1841. jún. -Prot. XX:346. 1851. okt. 22. -Prot. YY:382, 1851. okt. 22. -Prot. YY:383, 1851. okt. 22. -Prot. YY:384. 96
