Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - B. Illés Virág: A Fuorcontrasti kastély az 1761. évi inventárium tükrében • 57

Szmrecsányi említi, hogy Barkóczy 1757-ben egy cibóriumot, egy monstranciát, és három kelyhet adományozott a nazarénusoknak. Ezek közül egy-egy P. I. monogramos monstrancia és kehely ma is őrzi a Segedelem-völgyi kápolna emlékét. Az, hogy ezek a klenódiumok miért nem szerepeltek az általunk tárgyalt inventáriumban egyelőre rejtély. A Fuorcontrastihoz kapcsolódó építmények közül az inventárium utolsóként a kertészházat említi. Benne a kert tisztítására szolgáló eszközöket, kapákat, metszőollót, ásót, talicskát, fűrészt tartottak. Az inventárium második egysége a nazarénusok remeteségének ingóságait veszi sorra. A kis kolostor 13 helyiségét említi a leltár: egy előszobát és egy folyosót, egy kisebb dolgozószobaszerű helyiséget, a refektóriumot, egy hálószobát, a két név szerint megemlített és egy meg nem nevezett páter szobáját, a szakács szobáját, a konyhát, egy gardróbot és kamrát. Voit idézi Barkóczy egyik kortársát, aki azt állítja, hogy a nazarénus remetéknél a püspöknek is lett volna pár szobája. A leltár konkrétan nem említ ilyen szobát, esetleg a „hálószobaként' szereplő helyiség lehetett a püspök számára fenntartott szoba. E helyiség berendezése ugyanis sokkal gazdagabb, díszesebb, mint a három páter szobája. Egy, a Felső Magyar-Országi Minervában 1832-ben megjelent írás egy hihetetlennek tűnő, romantikus legendát közöl, mely szerint Barkóczynak lett volna a nazarénusoknál egy kriptája, ahol a püspök elvonulva szokott elmélkedni. Az írás ugyanis nemcsak a püspök Fuorcontrastiban töltött fényes napjait idézi fel, hanem igen szemléletesen tárja elénk a püspök elmélyült lelki életét is. Barkóczy a cikk írója szerint igen „istenfélő, kegyes, jámbor életet élt; sőt ellenben olly keveset gondolt a' földi jókkal, hogy minden esztendőbe bizonyos ideig a' Nazarénusok közzé, kiket külföldről hitt Magyar-Országra, Egerbe magánosságba húzta el magát a világtóV Ezzel kapcsolatban említi a szerző a kriptát a nazarénus barátok kolostorában, „és abban egy fa-koporsót, a melyre ezek valóban nem kevély szók voltak mettszve: Franciscus Barkóczy, indignus episcopus Agrigensis, Esca vermium.

43 Ezen a' borzasztó helyen szokott ő minden eszfebruárjában egy januári, helytartótanácsi rendelet értelmében véglegesen feloszlatta a rendet. - SZMRECSÁNYI Miklós, 1937. 99-100. SZMRECSÁNYI Miklós, 1937. 96. A monstrancia és a kehely a felsőtárkányi római katolikus plébániatemplom tulajdona. Mindkettő bécsi munka 1757-ből. A monstrancia (ÉGyK Ltsz.: 76.255) talpboltozatának kartusában lévő feliratok: „CAPELLAE VALLIS AUXYLY AD FVORCONTRASTI", „FRANC. EPVS. AGRIEN" és „COM. BARKÓCZY DD 1757". A kehely (ÉGyK Ltsz.: 76. 256.1) rokokó lángnyelves, tajtékos medalionjaiban Barkóczy püspök címere, illetve két felirat: „FRANCISCUS EPUS AGRIEN. COM. BARKÓCZY" és „ECCLAE VILLA SUAE TARKANY DD. 1757". P[ater] Michael, P[ater] Joseph. VOIT Pál, 1969.1. 151. Barkóczy Ferenc méltatlan egri püspök, férgek eledele. 72