Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - B. Illés Virág: A Fuorcontrasti kastély az 1761. évi inventárium tükrében • 57

Fuorcontrastihoz az olasz építőmesterek által Magyarországon meghonosított négy saroktornyos kastélytípus késői leszármazottja. A saroktornyos kastélyok XVIII. században már funkcóját vesztett tornyai nemcsak a korábbi évszázadok építészeti hagyományait élesztették újjá, hanem a régi szokásformák és életérzés illúzióját hordozták, s a rendi, feudális hatalom jelképei voltak. Mivel a számadások „bécsi építész"-hez kapcsolt egyetlen tétele sem vonatkozik konkrétan a Fuorcontrastira, Voit az olasz építészek között keresi a kastély építészét. Elgondolását megerősíti, hogy a püspök Harsányi nyaralóját is olasz mester, Giacomo Berra építette.

12 A kastély építéstörténetéről alig van egy-két konkrét adat. Tudjuk, hogy 1747-ben a kert kerítéséhez százkétezer pallót és nyolcszáznegyven faoszlopot használtak fel, egy 1756-os elszámolási tétel arról szól, hogy Zőgyi János a híd és a kapuk elkészítéséhez pénzt vesz fel, valamint, hogy Wildinger ácsmester új kutat készít, ekkor erdőirtást is végeztek a kastélykert számára. A tételek közt szerepel még Wimber János György budai városi kútmester, aki a díszkert szökőkútját készítette, Felice Santina ónöntő, aki a kút ónszerkezetét készítette, Tomaso Ferrara tarkányi márványfaragó, Carlo Adami és Giovanni Battista Scala márványosok. Az egri iparosok közül dolgozott itt Wildinger Ignác ács, Müller Ferdinánd asztalos, Hofner János lakatos, a kőművesek közül nagyobb munkákat végzett Szanter Ferenc és Pichler György, és a festő Michael Képíró József.

13 A Fuorcontrasti építkezése tetemes összegeket emésztett fel. A városi polgárok 1754-ben Mária Teréziához írt panaszlevelükben azt írták, hogy a püspök mintegy nyolcezer forintot vett fel a várostól, s az összeget nem fizette vissza, hanem kamat fizetése nélkül magánál tartja. Egyesek szerint a püspök részben ebből a pénzből építtette felsőtárkányi kastélyát. A püspökség gazdasági iratai között csupán egyetlen adat szerepel a Fuorcontrasti költségeire vonatkozóan, mely szerint 1747-ben a kastélyhoz kapcsolódóan 2119 forint kiadást könyveltek el.

14 A püspök kiváló ízléssel választotta meg kastélya helyét, a vadregényes erdei környezet, a várostól és „viszályoktól" való távolság a Fuorcontrastit az elvonulás ideális helyévé tették. A Fuorcontrasti környezetében a barokk kastélykertek számtalan eleme feltűnik: a díszkert, a csónakázótó, kerti lak, kápolna, s egy valóságos remetelak. Barkóczy püspök ugyanis a magányos óráit, elmélkedéseit nem a korban divatos műmohákkal és darázskövekkel kirakott mesterséges remetelakban töltötte, hanem igazi elvonult életet élő szerzetesei, a nazarénusok Barát-réti kolostorában. A Barát-réten (Vallis auxilii) már a középkorban is éltek szerzetesek, a karthauzi 12 VOIT Pál, 1969.

1. 169. 13 VOIT Pál, 1972. II. 738-739. 14 SUGÁR István, 1996. 110. 59