Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)
FORRÁSKÖZLÉSEK - Kozma György: Heves megyei színészek és színházközeli emberek életrajzai az anyakönyvi bejegyzések tükrében (I. rész. Ezerkilenc száznégyig) • 179
került kitöltésre, ha a levéltári kutatás során talált névalak bármiben különbözik az elsőtől (például: másik vagy más betűalakban leírt személynév, ragadványnév társulása, eltérő vagy több keresztnév). Ezekben az esetekben a teljes névalakot újra beírtuk. Ellenkező esetben a második alrovatot üresen hagytuk. A harmadik oszlopban a ^[születési] adatok kaptak helyet, szintén két részletben. Elsőként a születés helye, ideje (év, hónap, nap), esetenként a vallásfelekezet 4 , majd külön alrovatban a szülők neve, életkora, foglalkozása, valamint az esetlegesen előforduló egyéb bejegyzések (névváltoztatás, örökbefogadás). Ez utóbbiak segítik a kutatást annak kiderítésében, hogy eltérő személynév esetén az illető neve hivatalosan változott-e meg, vagy foglalkozás körében használt művésznév felvételére került sor. A következő oszlop az ismert f[halálozási] adatokat tartalmazza, annak helyét, évét, hónapját, napját mindenképpen, de esetenként (ha ez a kutatás szempontjából releváns vagy azt segítő adat) például a halál körülményeire, az utolsó kenetre vagy a temetésre vonatkozó információkat is. Az ötödik oszlop a X[házasságkötési] adatok halmaza; több házasságkötés esetén arab számmal megkülönböztetve a más és más házastárshoz kapcsolódó, helyre és időpontra (év, hónap, nap) utaló bejegyzéseket. Ugyancsak itt soroltuk fel a gyermekek neveit, az előbbihez hasonló számozással ellátva. Az ezt követő oszlop a minél pontosabb lakhelyre utaló információk lelőhelye (város/község, városrész/negyed, utca, házszám). Több - eltérő időben felvett - adat esetén ügyeltünk arra, hogy mindegyik kapcsolható legyen * [születési], | [halálozási] vagy X[házasságkötési] tényhez, így megkülönböztetésül azok szimbólumát használtuk. Az utolsó oszlop rovatcíme: hivatkozás, ami az olvasó számára megadja a legfontosabb lexikális/szakirodalmi utalásokat és az összes felhasznált levéltári forrás jelzetét. Ez utóbbiak leírásánál a szokásban lévő rövidített fondfőcsoport/fond-állag formulát használtuk, amelyet az illető levéltár nevének rövidítése előz meg. A táblázatos rész sorainak rendező elve tehát - mint már utaltunk rá - a nevek ábécérendje. A publikáció végén található forrás- és irodalomjegyzék a levéltári jelzetek feloldására is szolgál, amit követ a rövidítések jegyzéke. Munkánk befejező szakaszában - a nyomtatásban megjelent gyűjtött adatok összevetésekor, a friss információk beépítésekor - nagy segítségünkre volt a Petőfi Irodalmi Múzeum adattára, a Magyar Életrajzi Index. A lábjegyzetekben közreadott magyarázatokon kívül az alábbi tipográfiai mankók segítik az adatok halmazában és a szövegben történő könnyebb eligazodást. Minden esetben a név nagy kezdőbetűjét követően KISKAPITÁLIS betűfajtával emeltük ki mind a törzsszövegben, mind a függelékben, illetőleg a lábjegyzetben szereplő AZON SZEMÉLYNEVEKET, AMELYEKET A DOLGOZATBAN KÜLÖN CÍMSZÓKÉNT VETTÜNK FÖL, VALAMINT AZ Ő EGYENES ÁGI FEL- ÉS LEMENŐIKET, A felekezeti anyakönyvek és másodpéldányaik kutatásakor természetszerűleg ez magából a jelzet megadásából amúgy is következik. 181
