Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

FORRÁSKÖZLÉSEK - Nemes Lajos: Eger város az 1839-1843. évi gazdasági pénztári számadások tükrében • 129

be. A malmok karbantartása vagy újáépítése jelentős számú ember munkáját igényelte. Az 1840-es években a város már csak két szőlővel rendelkezett. Az egyik a Nagy-Egeden volt, ami a város saját tulajdonát képezte, a másik pedig az ún. Fazola-féle szőlő volt. Ez utóbbit Fazola családtól kobozták el. A városi szőlő költségei felölelik a szőlőművelés egyes munkafolyamatait, a sankgödör tisztítást, a nyitást, a metszést, a venyigeszedést, a háromszori kapálást, a kötözést, az igazgatást és a szüret munkálatait, a szedést, a puttonyhordást, a sutúlást. A szőlőkre 1839/40-ben 59 vFt 51 kr.-t, 1840/41-ben 44 vFt 27 kr.-t, 1841/42-ben 57 vFt 36 kr.-t 1842/43-ban pedig 50 vFt 15 kr.-t költött a város. A város tanácsa statútumainak megfelelően igyekezett védekezni a tüzesetek ellen, s erre 1839/40-ben 223 vFt 11 kr-t., 1840/41-ben 1182 vFt 33 kr.-t, 1841/42-ben 189 vFt 58 kr.-t, 1842/43-ban pedig 173 vFt 27 krt fordítottak. A tüzek elleni védelem a korban még igen nagy nehézségbe ütközött. Az épületek egy része még mindig könnyen gyulladó, éghető anyaggal, zsindellyel és a külvárosokban zsúppal voltak fedve. A cseréppel fedett házak is nagyon sok fát tartalmazó tetőszékkel rendelkeztek, ami bizonyos idő után nagyon kiszáradt, s így tűz esetén jól égett. A tűz elleni védekezés a korban még igen kezdetleges volt. A fecskendők vagy vízipuskák még nagyon kis teljesítményűek voltak. Ezeket lakatosmesterrel rendszeresen javíttatták. A védekezést a vízipuskák alkalmazása mellett a házaknál kádakban, hordókban tárolt, vagy egyenesen az Eger patakból vödrökkel hozott vízzel próbálták megoldani. Ehhez eszközök kellettek, amihez a város kádakat, hordókat, vödröket vásárolt. A hordóknak, kádaknak a tűz helyszínére szállítását pedig vízhordó szekérrel oldották meg. A város kötelessége volt a területén lévő utak és hidak karbantartatása. Az 1841/42. és az 1842/43. években külön tételként is megtalálhatók a számadásokban, mégpedig 1841/42-ben 1245 vFt 11 kr-ral, 1842/43-ban pedig 647 vFt 52 kr.-ral az erre fordított kiadások. A piac és környékének rendbe rakása mellett a város önkormányzata fokozatosan javíttatta az utak minőségét. Az 1841/42. évben két utcarakót is alkalmazott, akiknek a város főbb útvonalainak a kövezése volt a feladatuk. A külvárosok útjait is megpróbálták karban tartatni 1841/42ben a Czifra hóstyai, a Hatvani és a Makiári hóstyai utakat javították. 1842/43ban a Czifra hóstya útjainak a javítására költöttek 64 vFt 51. kr.-t. A városi önkormányzat Íróeszköz ellátására fordított költségeket 1841/42ben és 1842/43-ban külön megemlítik a számadások. Ezek 1841/42-ben 942 vFt 1 kr.-t, 1842/43-ban pedig 494 vFt 15 kr.-t tettek ki. A különbféle vásárolt holmik mellett itt említik meg, hogy az előző években piszkozatban hagyott városi protokollumokat letisztáztatták. Ugyancsak az 1841/42. és 1842/43. évben tartalmazzák a számadások a katonatisztek részére bérelt lakások lakbérét. Ezek jelentős összeget emésztettek fel, 1841/42-ben 2508 vFt 20 kr.-t, 1842/43-ban pedig 2995 vFt 50 kr. Ebben az 146