Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Szabó Jolán: Gyöngyös történeti irodalmáról • 111

helyi közösségek, városok is fokozott figyelemmel fordultak saját múltjuk felé, így e kettős indíttatásból sorra születtek a várostörténetek. A városok történetének megírására kezdetben a helybeli értelmiség vállal­kozott. A többnyire szakképzettséggel nem rendelkező amatőr historikusok munkáinak színvonala éppen ezért egyenetlen, leggyakrabban provincializmus és dilettantizmus jellemzi őket. Természetesen akadnak köztük olyan monográ­fiák is, melyek ma is figyelemre méltók, így például Hornyik János Kecskemét­ről, Rozvány György Nagyszalontáról írott művei. 5 Gyöngyös is ebben az időszakban került a történeti érdeklődés körébe. Az első önálló várostörténetet 1863-ban Horner István készítette. 6 A kórházi orvos­ként dolgozó Horner saját kiadásában jelentette meg „Gyöngyös városának tör­téneti, statisztikai és geográfiai leírása" címmel művét. Ebben Gyöngyös első írásosos említésétől saját korával bezárólag ad áttekintést. A két fejezetre osztott munka első része a várostörténetet tárgyalja, a második rész - statisztika - cím­mel leírást ad a földrajzi, éghajlati, népességi, adóügyi, felekezeti viszonyokról, valamint számba veszi a város kulturális, egészségügyi, oktatási, gazdasági in­tézményeit. A történeti feldolgozás minden vonatkozásban magán viseli az amatőrizmus jegyeit, a műkedvelő író igazából nem tudott mit kezdeni a múlttal. A Gyöngyösre vonatkozó okleveles iratokat és jogbiztosító okmányokat, melyek - saját bevallása szerint - a városi és egyházi levéltárakból rendelkezésére állot­tak, időrendbe állítva közli, s hozzájuk összekötő szöveget írt. A közelmúlt ese­ményeiből a reformkori tisztújításokat, pontosabban az 1844. évi bíróválasztást és az örökváltság létrejöttét emeli ki. Nem adja meg ugyan forrásainak helyét, de a leírtak alapján szinte biztosan állítható, hogy alapvetően egyetlen irat felhasz­nálásával, pontosabban annak kivonatolásával készítette művét. A Heves Me­gyei Levéltár Gyöngyös város iratai között ma az V-101/b/13. Fasc. XX. 75. jelzet alatt található az a 43 folio terjedelmű irat, melyben összegyűjtötték, lemá­solták regeszta vagy teljes átirat formájában a jogbiztosító okmányokat, kivona­tolták a városi protokollumok ezekkel összefüggő bejegyzéseit, s számba vették azokat a lépéseket, melyek a város örökváltságához vezettek. A Horner által idézett források mindegyike itt található, azok logikai rendje is megegyezik a várostörténetében közöltekkel. 1880-ban látott napvilágot a következő, már kifejezetten történeti szán­dékkal íródott várostörténet, a „Gyöngyös és vidéke története". Szerzője Ethei Sebők László gyöngyösi plébános, aki saját bevallása szerint hosszú évek gyűj­HORNYIK János, 1860-1866.; ROZVÁNY György, 1870.; R. VÁRKONYI Ágnes, 1973., 1974.915-930. Életéről, munkásságáról lásd SZINNYEI József, 1896. 4. 1099. Az 1984-ben megjelent Gyöngyös bibliográfia szerint 1863-ban Held János is megjelentetett egy Gyöngyös történetet. Erre azonban nem sikerült rábukkanni, a könyvészeti irodalom sem ismeri. LOVÁSZ Béláné, 1984. 2. 55. 112

Next

/
Thumbnails
Contents