Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Szabó Jolán: Gyöngyös történeti irodalmáról • 111

helyi közösségek, városok is fokozott figyelemmel fordultak saját múltjuk felé, így e kettős indíttatásból sorra születtek a várostörténetek. A városok történetének megírására kezdetben a helybeli értelmiség vállalkozott. A többnyire szakképzettséggel nem rendelkező amatőr historikusok munkáinak színvonala éppen ezért egyenetlen, leggyakrabban provincializmus és dilettantizmus jellemzi őket. Természetesen akadnak köztük olyan monográfiák is, melyek ma is figyelemre méltók, így például Hornyik János Kecskemétről, Rozvány György Nagyszalontáról írott művei.

5 Gyöngyös is ebben az időszakban került a történeti érdeklődés körébe. Az első önálló várostörténetet 1863-ban Horner István készítette.

6 A kórházi orvosként dolgozó Horner saját kiadásában jelentette meg „Gyöngyös városának történeti, statisztikai és geográfiai leírása" címmel művét. Ebben Gyöngyös első írásosos említésétől saját korával bezárólag ad áttekintést. A két fejezetre osztott munka első része a várostörténetet tárgyalja, a második rész - statisztika - címmel leírást ad a földrajzi, éghajlati, népességi, adóügyi, felekezeti viszonyokról, valamint számba veszi a város kulturális, egészségügyi, oktatási, gazdasági intézményeit. A történeti feldolgozás minden vonatkozásban magán viseli az amatőrizmus jegyeit, a műkedvelő író igazából nem tudott mit kezdeni a múlttal. A Gyöngyösre vonatkozó okleveles iratokat és jogbiztosító okmányokat, melyek - saját bevallása szerint - a városi és egyházi levéltárakból rendelkezésére állottak, időrendbe állítva közli, s hozzájuk összekötő szöveget írt. A közelmúlt eseményeiből a reformkori tisztújításokat, pontosabban az 1844. évi bíróválasztást és az örökváltság létrejöttét emeli ki. Nem adja meg ugyan forrásainak helyét, de a leírtak alapján szinte biztosan állítható, hogy alapvetően egyetlen irat felhasználásával, pontosabban annak kivonatolásával készítette művét. A Heves Megyei Levéltár Gyöngyös város iratai között ma az V-101/b/13. Fasc. XX. 75. jelzet alatt található az a 43 folio terjedelmű irat, melyben összegyűjtötték, lemásolták regeszta vagy teljes átirat formájában a jogbiztosító okmányokat, kivonatolták a városi protokollumok ezekkel összefüggő bejegyzéseit, s számba vették azokat a lépéseket, melyek a város örökváltságához vezettek. A Horner által idézett források mindegyike itt található, azok logikai rendje is megegyezik a várostörténetében közöltekkel. 1880-ban látott napvilágot a következő, már kifejezetten történeti szándékkal íródott várostörténet, a „Gyöngyös és vidéke története". Szerzője Ethei Sebők László gyöngyösi plébános, aki saját bevallása szerint hosszú évek gyűjHORNYIK János, 1860-1866.; ROZVÁNY György, 1870.; R. VÁRKONYI Ágnes, 1973., 1974.915-930. Életéről, munkásságáról lásd SZINNYEI József, 1896. 4. 1099. Az 1984-ben megjelent Gyöngyös bibliográfia szerint 1863-ban Held János is megjelentetett egy Gyöngyös történetet. Erre azonban nem sikerült rábukkanni, a könyvészeti irodalom sem ismeri. LOVÁSZ Béláné, 1984. 2. 55. 112