Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79

kiállított parancslevél volt szükséges.

146 Azonban ilyenfajta átirattal 1820 után nem találkoztam. Változást jelentett az 1868. évi 54. te. 558. §-a, ami szerint a hiteles helyeknek megkereső parancs nélkül is ki kell állítaniuk hiteles átiratot csak a jegyzőkönyvbe beírt levél alapján.

147 Ennek jellemző formáját a következő példa mutatja: Soldos Imre egy 1847-es örök bevallásról kért hiteles másolatot, amit ki is kerestettek „Y.Y. betűvel jegyzett hiteles jegyzőkönyvünk 497ik lapján" találták meg, s ez alapján készítették el az átiratot, de az eredeti szöveget már nem írták át a protocollumba.

148 A másik átírási forma a „transsumptio simplex", ez esetben az ügyfelek a birtokukban levő eredeti okleveleikkel mentek a hiteles helyre és kérték, hogy azokat másod- vagy harmadpéldányban írják le és hitelesítsék meg. Az átíratni kívánt oklevelek között találunk örök bevallást, csereszerződést, osztályos egyességlevelet, testamentumot, nemesi oklevelet, ajándékozó levelet. A bevitt iratot alaposan megvizsgálták, főként a pecsétet, az oklevél anyagát és az írás jellegét.

150 Az említett iratokat minden változtatás nélkül írták át és adták ki róla másolatokat, s ezt meg is jegyezték minden oklevél befejezésében. Az olvashatatlan részeket is jelezték, például kipontozták, mint amikor Mátyás király 1477. Boldogasszony hava 17. napján kelt „megerősítő és jóváhagyó levelét" kérte Balaithy Ferenc átíratni és a jegyzőkönyvbe betétetni. Ha valami nem a kialakult formák szerint volt leírva, akkor azt is jelezték az átírásoknál, ahogy egy címeres nemesi levélnél fordult elő, mert a főkancellár szokott aláírása hiányzott, s ezt megjegyzésként odaírták az ő oklevelében.

152 Az átírásra bevitt eredeti iratokat rendszerint visszaadták tulajdonosának, de előfordult, hogy a dokumentum tulajdonosa kérte az eredeti oklevél elhelyezését a káptalani levéltárba. Példa erre Thury György részére készített hiteles átiratokról (hat eredeti és tíz másolati irat) szóló oklevél, amelynek befejezésében jelzik, hogy a bemutatott eredeti és másolati leveleket a káptalannál hagyták.

153 146 147 148 149 150 151 152 153 1723. 42. cikkelye a csalások elkerülése végett megszorításokat tartalmaz: hogy az ily módon kiadott leveleknél fel kell tüntetni, hogy melyik jegyzőkönyvben, vagy hol találták meg az eredeti példányt. Magyar Törvénytár, 1900. b. 603. Magyar Törvénytár, 1896. a. 569. 1874. jan. 18.-Prot. ZZ:23 STOLCZ Alfonz, 1912. 65-67. ECKHART Ferenc, 1913. 162. Ez a legrégibb oklevél, amellyel átíratás miatt ezen időszakban az egri káptalanhoz fordultak. 1842. jún. 4. -Prot. XX:409. 1844. aug. 5. -Prot. YY:32. 1841. ápr. 15.-Prot. XX:340. 100