Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Cseh Zita: Eger város Forradalmi Nemzeti Tanácsa az 1956-os forradalomban • 115
A dokumentumok említést tesznek arról, hogy a Védelmi Bizottság vidéki nemzetőrségek részére is osztott szét fegyvereket, majd az elnökség megbízott egy honvédszázadost, hogy szervezze meg a megyei nemzetőrséget. A százados első feladata a megye területén lévő fegyveres nemzetőrök létszámának megállapítása volt. A népharag elkerülése, illetve az emberekben felgyülemlett indulatok levezetése érdekében mielőbb intézkedni kellett az Államvédelmi Hatóság, illetve az állampárt többi, erősen kompromittálódott személyének további sorsával kapcsolatban. A Védelmi Bizottság - egyetértésben a forradalmi tanáccsal - a nyugalom és a békés átmenet biztosítása érdekében letartóztatásokat foganatosított, néhány volt pártfunkcionáriust és ávéhás tisztet testi erőszak alkalmazása nélkül őrizetbe vettek. A további intézkedéssel kapcsolatban vagyis hogy ki maradjon börtönben, illetve kit lehet szabadlábra helyezni felvetődött egy javaslat, mely szerint a munkástanácsok képviselőiből létre kellene hozni egy társadalmi felülvizsgáló bizottságot, amely a legsúlyosabbnak ítéltek ügyét továbbította volna a Jogügyi Bizottság felé. A tervet nem valósították meg, de szinte minden tanácsülésen napirenden volt a letartóztatottak sorsa, illetve a kilátásba helyezett letartóztatások kérdése. Az október 30-ai ülésen dr. Baranyai Ferenc ügyész, a Jogügyi Bizottság elnöke ismertette, hogy a 61 fogva tartott ügyét már felülvizsgálták és 25-öt szabadlábra helyeztek közülük. 23 A probléma újabb fordulatáról tudósít a Népújság november 2-ai száma, amelyben dr. Baranyai ügyész közleményt jelentetett meg, hogy a volt ÁVH szervezet tiszti állományának tagjai az államügyészségen önként jelentkezzenek. 24 A november 3-ai tanácsülésen a Nemzeti Bank képviselője kérdést intézett a résztvevők felé, hogy mi lesz a megszűnt hivatalok és intézmények pl. az ÁVH és a megyei szakszervezet - alkalmazottainak a további sorsa? A felvetésre Bíró Lajos azt válaszolta, hogy létre kell hozni egy politikai osztályt Kádas Géza vezetésével, amely felülvizsgálja ezeknek az embereknek a tevékenységét, s dönt arról, hogy ki ellen kell büntetőeljárást indítani, illetve kijelöli a felmentettek új munkahelyét. A probléma kapcsán mindenki egyetértett azzal, hogy a letartóztatottak sorsáról egy felállítandó új, demokratikus bíróságnak kell majd döntenie. A forradalmi tanács október 31-i ülésének kiemelt feladata volt, hogy a legfontosabbnak vélt személyi kérdésekben döntsön. Átalakította a megyei lap, a Népújság szerkesztőbizottságát, valamint leváltotta a városi tanács elnökét, Kocsmár Jánost. Az új elnök a városi forradalmi tanács tagja, Rákóczi Lajos lett, aki korábban a vb-elnökhelyettesi tisztét töltötte be. (Megjegyzendő, hogy a városi tanács forradalmi tanácsának is ő volt az elnöke.) Az ülésen egyébként Népújság, 1956. október 30. Népújság, 1956. november 2. 126
