Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Cseh Zita: Eger város Forradalmi Nemzeti Tanácsa az 1956-os forradalomban • 115

A forradalmi tanács tevékenysége A tanács tevékenységének pontos rekonstruálása igen nehéz, hiszen ad hoc jellegű összejövetelek, tanácskozások zajlottak, amelyekről írásos dokumentumok nem állnak rendelkezésünkre. (Még arról sincsenek ismereteink, hogy egyáltalán készültek-e ilyenek?) A forradalmi tanács üléseinek időpontjairól és az azokon résztvevők személyéről sincsenek pontos információink. Tulajdonképpen néhány megoldandó sürgős feladat és probléma ragadható meg, amelyeknek kiemelt jelentőségük volt, s így több dokumentumban is említés történik róluk. A forradalmi tanács október 29-ei ülésén a résztvevők leszögezték, hogy a tanács a város összes államhatalmi feladatainak végzésére jogosult; rendelkezik a rendőrség, a nemzetőrség, az ügyészség, a nemzeti bank, a közigazgatás és a sajtó fölött. A forrásokból kiderül például, hogy közintézmények a Magyar Nemzeti Bankban csak a forradalmi tanács által kiállított utalvánnyal vehettek fel pénzt. Az október 30-ai ülésen a Közellátási Bizottság nevében Madaras János számolt be a város és környéke élelmiszer készletéről és ellátásáról. A Népújság tudósítása szerint a felszólaló megnyugtatta a tanácsülés résztvevőit, hogy alapélelmiszerekből (liszt, cukor, burgonya, hús és zsír) elegendő van tartalékban, s előreláthatólag nem lesz baj a gyufa és a só ellátással sem.

19 Egyébként a helyi lap minden számában megnyugtató cikk számolt be az alapellátás zavartalanságáról, az élelmiszeriparban dolgozók áldozatos munkájáról. November 2-án a Népújság már arról tudósított, hogy Rákóczi Lajos irányításával megkezdődött a városi tanács szervezeti átalakítása, amelynek első látványos eredménye a Begyűjtési Osztály megszüntetése volt. A városi tanácsot legtöbben lakásügyben keresték fel ekkortájt, sokan régi háztulajdonuk visszaigénylését kérték. Ugyanebben a lapszámban jelent meg egy közlemény dr. Baranyai Ferenc ügyésztől. A Jogügyi Bizottság vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a forradalmi törvényességet (sic!) betartva mindenki tartózkodjon az önbíráskodástól, az önkényes lakásfoglalástól, az engedély nélküli fegyvertartástól. A forradalmi tanács legfontosabb, legsürgetőbb feladata a város közrendjének és közbiztonságának a megteremtése volt. A népharag legelsők között söpörte el a gyűlölt erőszakszervezetet, az Államvédelmi Hatóságot, s az emberek joggal voltak bizalmatlanok a rendőrség rendfenntartó munkájával szemben is. Az első napok zűrzavaros időszakában a rendőrséget lefegyverezték, tagjait megfélemlítették, bár voltak olyanok is, nyilván a kevésbé kompromittálódottak, akik átállását az emberek elfogadták. A rendfenntartó munkát nehezítette, hogy a nagyobb közbizalmat élvező honvédségi alakulat, az egri gépkocsizó lövészNépújság, 1956. október 30. 123