Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Cseh Zita: Eger város Forradalmi Nemzeti Tanácsa az 1956-os forradalomban • 115
első titkára is támogatta, majd másnap megalakult a Borsod Megyei Munkástanács. Borsod megyében - a megye sajátosságai miatt - a forradalmi események hamarabb és nagyobb intenzitással bontakoztak ki, mint Heves megyében. Míg Miskolc rendelkezett mindazokkal a feltételekkel, melyek adott esetben nem csupán regionális, de országos szintre is emelték az ott történteket, addig ezek a szomszédos megyeszékhelyen nem igazán voltak meg. E fontos tényezők: a változtatásra fogékony egyetemi ifjúság és értelmiség, tömeges nagyüzemi munkásság, valamint reformer pártvezetés. Egerben október 21-én hallatott magáról először egy reformgondolkodású értelmiségi réteg, amely főiskolai tanárokból és diákokból állt. Az Egri Pedagógiai Főiskolán létrehozták a Kossuth Kört 2 , majd még ugyanaznap este a MEFESZ-t. A helyi újság a következőképp kommentálta az eseményeket: „Friss szelek, fényes szelek fújnak. ... Áttörték ezek a szelek az Egri Pedagógiai Főiskola vastag falait is, felrázva az ifjúságot...'" 7 '. Az új ifjúsági szervezet alakuló ülésen megfogalmaztak egy 12 pontból álló petíciót az oktatásügyi miniszter részére, melyben különböző változtatásokat követeltek az oktatási intézmény munkájával és szellemiségével kapcsolatban. Az alapszabályuk megvitatására, illetve a vezetőség megválasztására október 23-án került sor. Az elnöki funkciót Nagy Pál főiskolai hallgató, az elnökhelyettesit Bíró Lajos főiskolai tanár, Balogh László és Sklánicz Vince főiskolai hallgatók töltötték be. Október 26-án volt az első komoly megmozdulás Egerben, melynek következtében a közterekről, középületekről eltűntek a kommunista szimbólumok. Délelőtt ledöntötték és kivontatták az utcára a Népkertben álló szovjet katonai emlékművet. Délután a Vorosilov téren 4 lévő szovjet katonai emlékművet döntötték le, majd a több száz fős tömeg a főiskola elé vonult. Mivel a hangulat igen felforrósodott - már az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) lefegyverzését követelték - a pártbizottságtól és a szakszervezettől, vagyis a még regnáló, de gyengülő hatalmi elit szervezeteitől, egy küldöttséget menesztettek a MEFESZ vezetőihez, hogy akadályozzák meg a tüntetés eszkalálódását. A főiskolások bekapcsolódtak a tömegdemonstrációba és élére álltak a Széchenyi úton végighaladó, majd a Petőfi szoborhoz vonuló tömegnek. így az ÁVH-nak helyt adó épületet és a megyei pártbizottság székházát ekkor még elkerülte a népharag. A felfokozott hangulatot és az egyre zűrzavarosabb helyzetet jelezte, hogy egy kisebb csoport levált a tömegtől és a nyomdába ment, ahol önhatalmúlag röplapok nyomtatásába kezdett. A mintát az 1956 februárjától mozgalommá váló Petőfi Kör szolgáltatta, amely a fővárosi reformgondolkozású értelmiség fóruma volt. Népújság, 1956. október 24. Ma: Pyrker János tér. (szerk.). 116
