Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Kozma György: Megérkezni Egerbe... Márai Sándor egri kapcsolatai • 71
* Az uszodában 30 , amikor a vízbe lépek, - ami soha „nem ugyanaz a víz" mindig elcsodálkozom az elem makacs valósága fölött, ahogyan mégiscsak „ugyanaz a víz" maradt, az idők kezdete óta... Mert a víz nem változott, a kezdet, sőt a Kezdet pillanatától, térfogata és halmazállapota változatlan, - ez a puha, örökké ingó és mozgó elem stabilabb és konstánsabb, mint a hegyek, és a föld. * Eger e napokban valamilyen Mária-búcsú izgalmában él, tehát politikai izgalomban. Itt van a hercegprímás, s amíg ezt írom, hallom a hangját, melyet a hangszóró lebegtet a város és a tömeg felett. Mit is mond a hercegprímás? Szavainak értelme elvész a gépi zörejben, de a zörej érzelme ugyanaz, mint mindig, amikor a gépen át a politikai indulat beszél a tömeghez... Ugyanígy zúgott néhány nap előtt, a választási zsivajban, a kommunista Rákosi hangja. 32 Ez a lélekhalász, a hangszóró, nem a tömeg értelméhez beszél, - Mindszenty is indulatot akar, a vallásos indulaton túl viharzó nemzeti, társadalmi ellenállás indulatát. A visszhang rendkívüli. Sok ezer ember állong a téren, már tegnap éjszaka érkeztek, a közparkok perzselt gyepén aludtak, s aztán hajnalban jöttek, seregek, batyuval, mezítláb, inkább öregasszonyok... Láttam egy nyomorult öreg embert, aki sereghajtóként, lihegve baktatott rongyaiban az asszonycsapat után, talpakkal, amelyek inkább egy rinocerosz patáihoz hasonlítottak, mintsem emberi lábhoz... Nyomorúság és szenvedély, a forró, esőtlen, kiégett földeken át így vándorol a szenvedély... mit akar ez a nép? Papjai a hatalmat akarják, a régi rendet... és a nép? Megkapja a földet, s azt vissza nem adja többé, papjainak sem, semmiképpen. Hát akkor mit akar? Mit vár vissza ilyen szenvedélyesen abból, ami elmúlt? Istennek kevés köze e perhez. Valamilyen sértődött és szorongó magyarság öntudata dereng talán e sötét tömeg öntudatának alján... Délelőtt a A versenyuszodát (ma: Bárány uszoda) abban az időben még a nagyközönség is igénybe vehette. Ezt nevezték férfi uszodának. A korábban kiépült női uszoda a mai strandfürdő első nagymedencéje. ,flem ugyanaz a víz." Variáció Hérakleitosz (i. e. kb. 544-483), görög filozófus Arisztotelész közvetítésével ránk nagyott, szállóigévé vált Panta rhei, azaz „minden folyik" mondatára, amely szerint ugyanabba a folyóba kétszer nem léphetsz, ugyanabba a folyóba lépünk be és nem lépünk be, benne vagyunk és nem vagyunk benne. Ezt módosította Platón (i. e. 427-347) Kratülosz című dialógusában Panta khórei - minden mozog - változatra. BÉKÉS István, 1977. 122-123. Utalás a Magyar Kommunista Párt 1947. szeptember 6-án, a Hősök terén tartott nagybudapesti nagygyűlésére, amelynek előadója Rákosi Mátyás volt, aki visszaemlékezéseiben a résztvevők számát 300 000-re teszi. Vö.: RÁKOSI Mátyás, 1997. 1:429. - A beszéd szövege A munka kormányáért címmel olvasható A fordulat éve kötetben. RÁKOSI Mátyás, 1948. 188-201. 82
