Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Horváth László: Vámosgyörk a jobbágyfelszabadítástól a „felszabadulásig” • 47

kezet több elhagyott boltot is rendbe hozott, újranyitott a faluban, viszont a hiánycikkek beszerzését így sem lehetett megoldani, maradt a spekulánsok virágkora.

77 A Földműves-szövetkezet hasznos szervezetnek indult. Ennek keretén belül szerettek volna az új gazdáknak gépeket, szükséges felszerelést biztosítani, melyet közösen használtak az arra rászorulók. Később ezek a szövetkezetek azonban politikai eszközzé váltak, 1949-re a földműves-szövetkezetek eredeti céljait kiforgatva előbb kényszerházasságra léptek a korábban jól működő Hangya Szövetkezettel, s a faluban a magánkereskedelmet valósággal felszámolták. 1953-ra a kereskedelem „szocializálása" lényegében véget ért. 1951-ben előbb beolvasztották a vámosgyörki szövetkezetet a Gyöngyös és Vidéke Körzeti Földműves-szövetkezetbe, mely idővel a Gyöngyös és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet néven szerepelt. Az ÁFÉSZ már a kiskereskedelemtől és vendéglátó egységeken, a felvásárló ágazaton, az ipari tevékenységen túl a szolgáltatásokig mindent felölelt.

78 A háborús pusztítás nyomai lassan tűntek el, ennek ellenére 1946-ban mégis megoldódott egy régi gond. A Petőfi utca betonlapokból járdát kapott, összekötve a falu középpontját és a vasútállomást. A járdaépítési program nem állt le, de az ezt követő három másik utca járdáját már a közben ismét megnyitott gyöngyössolymosi kőbánya hasított kőlapjaival alakították ki, s ahová ez sem jutott, oda nagy mennyiségű salakot szórtak. Csak 1946 júliusára fejeződött be a villanyhálózat helyreállítása, ez mintegy 3500 méter villanyvezeték pótlását jelentette. 1946 elején a község durva leckét kapott a „demokráciából". A népszerű orvos kisiskolás fiát a gyöngyösi gimnáziumban, mint fegyveres ellenforradalmárt letartóztatták. Kassay Kázmér személyét az 1946 nyarán zajló ún. Páter Kiss Szaléz-ügyhöz kapcsolták, számtalan diáktársával együtt a brutális verések hatására végül bármit aláírtak, bevallottak, amit kínzóik hallani akartak.

79 így keletkezett az ország 1945 utáni első politikai koncepciós pere. Csak vázlatosan idézem a Kassay Kázmér elleni leginkább tragikomikusnak mondható vádpontokat. „Rádión beszéltem mindennap a Vatikánnal, szovjet hősi emlékmüvet akartam robbantani, lőszerraktáraim és fegyverraktáraim voltak a Mátrában, de a raktáram a barlangokba volt elhelyezve és odavezettem a vizet, így a fegyverekhez nem lehetett hozzáférni. Gyakran géppuskáztam a vörös hadsereget szállító katonavonatokat. Különösen a katonatisztekre vadásztam és sokat közülük agyonlőttem. A legfontosabb, hogy ki akartam szabadítani a börtönből Páter Kiss Szalézt. Ez viszont igaz volt, de csak álmodozásom közben. Azonban azt mondták, hogy ki akartam még szabadítani Antal Józsefet is, akiről nem is KASSAY Kázmér, 1993. 14. Horváth László gyűjtése. KASSAY Kázmér, 1993. 18. 67