Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Horváth László: Vámosgyörk a jobbágyfelszabadítástól a „felszabadulásig” • 47

Ezt a mobilitást tükrözik a fennmaradt egyházi anyakönyvek is. 1852 és 1862 között Vámosgyörkön kötött házasságok átlagosan 30 százalékánál a házasuló felek valamelyike idegenből jött, mely jól mutatja a györkiek sok mozgással járó életét. Szekereztek, vásárokra kellett vinniük árúikat, más községek majorságaiban találtak munkát, a szűk határ miatt távolabb vállaltak megművelésre földet, stb. Sokan a katonasághoz jelentkeztek, s rendszeresen mozgósították, gyakorlatoztatták őket. Jól mutatja a falu kapcsolatrendszerét, hogy a györkiek leggyakrabban Adácsról választottak párt, ezt követte Atkár, majd Csány, de jelentős volt e téren Halász, Halmaj

12 és Karácsond szerepe is. Míg a katonaság györki jelentőségét mutatja, hogy 1869-ben történt 15 házasságkötéséből háromnál katona volt a vőlegény, 1870-ben 17 frigynél négy esetben, 1871-ben 9 esküvőből háromban, míg 1872 tizenhárom esketésből ötnél honvéd állt az oltár előtt.

13 Ez a vidék piacozás szempontjából egyértelműen Gyöngyöshöz kötődött. A kereskedelmi életet természetesen fellendíthetnék a helyi iparosok vagy helybéli kereskedők is, ám a falu meghatározó számban ekkor egyikkel sem rendelkezett. A kézműipar még a XIX. század közepén is jóformán elhanyagolható, a településen élt általában l-l kovács, szűcs, kőműves, ács és csizmadia, de ezek csak a falu és legfeljebb a Visontai Kovách-birtok szükségleteit elégítették ki. A helyi kereskedelmet az az egy-két letelepült izraelita család jelentette, akik a vegyesboltokat üzemeltették, iparcikkeket, árút adtak sokszor mezőgazdasági terményekért cserébe, s inkább csak szerettek volna bekapcsolódni a falu egyetlen uradalmának a mezőgazdasági terményfelvásárlásába, értékesítésébe. A Visontai Kovács-uradalom bár sok falubelinek munkát adott, megélhetést biztosított, összességében igen terhes és nyomasztó volt a falura nézve. Az amúgy is kishatárú község területének több mint 50%-át elfoglalta, s ezzel mintegy a falu földjének felét a szabad birtokforgalomból ki is vonta. így az egyre növekvő vámosgyörki mezőgazdasági népességnek változatlan területű és egyre aprózódó maradék részeken kellett megélnie. Teljes mértékben a községbe visszahúzódva élt a XIX. század közepén az 1848-49-es múltja miatt amúgy is mellőzött Visontai Kovách László. Az '50-es évek elején új kastélyát csinosította, s ez az épület lassan a járás, később az egész megye szellemi és gazdasági életének központi helyévé vált. A szellemi élet alakítói, a környék birtokosai hivatalosan az új épületet és kastélyparkot A mai Halmajugra Vámosgyörkhöz közelebb eső része, hisz a mai falu az egykori Gyöngyöshalmaj és Hevesugra egyesülésével jött létre. Házassági anyakönyvek a plébánián fellelhetőek. A katonaság szerepére lásd később a kántorok példáját, többen beálltak közülük katonának. 51