Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Horváth László: Vámosgyörk a jobbágyfelszabadítástól a „felszabadulásig” • 47

Tulajdonos Beltelek Szántó Kaszáló Egyéb Összesen Temető ÖSSZESEN 77,9 1413 606 1 590,1 1 2687 A birtokrendezés jelentőségét nem lehet elvitatni. Az ekkor használatos ún. kisholdakban számolva, a község határa nagyjából 3811 kishold, ebből több mint 1800 hold a 65 volt telkes jobbágynak jutott, azaz fejenként az egésztelkesek átlagosan 28 hold, zömében szántót kaptak. Ebből egy család már meg tudott élni. Viszont a 82 házas zsellér és a korábban 6 főnyi uradalmi zsellér gyakorlatilag teljességgel ki lett semmizve. Jogilag ugyan szabadok, de termelőeszköz nem volt a kezében. Érthető tehát a sok indulat, a rengeteg pereskedés a volt közös legelő 444 holdjának arányosabb felosztásáért. A földesurak kezén továbbra is maradt Vámosgyörk határából 1200 hold majorsági birtok. Ennek legnagyobb része ekkor már Visontai Kovách János és fia, László tulajdonában. A rendezést követően a Visontai Kovách család nagy építkezésekbe kezdett. A szabadságharc leverését követően az ifjabbik földesúr, Visontai Kovách László teljesen visszavonult életet élt. Csak a birtokainak szentelte idejét, s nem vett részt a Bach-huszároktól hangos megyei közéletben. 1852-ben épült a megyei viszonylatban is kiemelkedő építészeti értékeket viselő kastélya a falutól északra, mely napjainkban, némileg átépítve Idős Korúak Szociális otthona.

9 A feudalizmus jogilag véget ért Vámosgyörkön 1848-ban, gyakorlatilag 1852-53-ban, de az igen merev társadalmi, gazdasági korlátok nem szűntek meg. Nemcsak a volt földesurak és egykori jobbágyaik tartották magukat távol egymástól, de még 50-70 év múlva is mindenki tudta mindenkiről, ki zsellér-, ki telkesjobbágy-származék. Az abszolutizmus idején folyamatosan fejlődött a falu. Egyáltalán nem volt népszerű az osztrák rendszerű bürokrácia, de a korábbi „magyaros" káosznak Vámosgyörkön is több területen véget vetett. Megtörtént a tényleges jobbágyfölszabadítás, lezajlott a tagosítás, megszülettek az első valóságos népszámlálások, pontosabbak lettek a statisztikák, összeírások, bevezették az osztrák törvénykönyvet és joggyakorlatot, mely szó szerint évszázadokkal korszerűbb volt az addig oly sokat hangoztatott Werbőczi-féle Hármaskönyvnél. Szakszerűséget követeltek a közigazgatási dolgozóktól, rendszabályozták az iskolát, nyilvántartást vezettek a földvagyonról, térképezési, felmérési munkák indultak el. Egyszóval a feudális birtokviszonyok felszámolása után itt is elindult egyfajta átalakulás, s ezzel megnyílt az út egy új típusú fejlődés számára, melyet paraszt polgárosodásnak nevezhetünk. A gazdákká vált volt jobbágyok, az új kisbirtokosok, a mezőgazdaságból élők alkották a falu lakosságának több mint kilencven százalékát. Viszont ez a réteg ekkoriban éppen hogy csak vegetált. A fölszabadított jobbágyok jobbára MISÓCZKI Lajos, 1993. 13. 49