Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5
A robbantásos timsókőfejtés az Orczyak Külső timsóbányájánál később is bevett gyakorlat volt, az ún. kőhányó puskaport rendszeresen vásárolták. 70 Az Orczy-család timsófőzője 1804-ben 700-800 bécsi mázsa (azaz 350400 q) timsót állított elő. A gyár, valamint a társulati timsófőző termékeit kezdettől a Natorp and Compagnie (korábban Jákob Macher) pesti kereskedelmi vállalata értékesítette. 71 1816 után, amikor az Orczyék megszerezték a társulati bányát, mivel abban több lehetőséget láttak, a hagymási üzem fokozatosan háttérbe szorult. Uradalmi nyilvántartásaikban Külső timsóházmk nevezték a saját alapítású üzemüket, és Belső timsóháznak a társulattól átvett gyárat. Fáy András adatai szerint 1819-ben a hagymási timsóház és bánya 700 bécsi mázsa (392 q) timsót adott. Az időben 1 bécsi mázsa timsó főzésére egyegy öl fa kellett, amelyet helyben 6 frt-ért lehetett értékesíteni. Ezen túl a napszámosoknak naponta 40 kr bért fizettek. A kész timsót Pesten adták el, ahová a fuvarozás a rossz utakon terhes és drága volt. Bécsi mázsánként a timsóért legfeljebb 25 frt-ot kapott a tulajdonos, akinek fizetni kellett még a timsófőző tiszteket, az épületek fenntartását, a szükséges eszközöket. Összegzésként az üzem rentabilitásáról azt írta: „Az egész bányából legfeljebb az a haszon háramlik az uraságra, hogy áfáját timsóban elárulja" 12 . Soós Imre kutatásai szerint - 1813-1819 között - a timsóüzemre a család 50 387 forintot, vagyis éves átlagban 7198 forintot fizetett rá. Ez alatt összesen 1715 métermázsa timsót termelt. 73 Az Orczy-család 1820. évi jövedelmeinek kimutatásában a parádi üveghuta és a fürdők (a timsós- és a csevicefürdő) nyereségesek voltak, de a timsóbányák már ráfizetéssel termeltek. 1820-ban a Külső timsóház (Hagymás-völgy) éves költségei 2447 forint és 94,5 kr-t, a Belső timsóházé 6622 forint 28,9 kr-t tettek ki. 74 Az uradalom a timsóbányák okozta veszteségeket az üveghuta, a fürdő és a gazdaság egyéb bevételeiből még ez időben fedezni tudta. Az üveghuta 1820-ban 7691 frt 47 kr bevételt hozott, míg a kiadásai csak 4573 frt 47 kr-t tettek ki. Az egész uradalom éves bevételei 162 439 frt 7 kr-ra rúgtak, míg a kiadásokra 154 898 frt 34 kr-t fizettek ki. 70 A debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyve. MM. TDGy. 91.128.1. 71 BARCHETTI József, 1804. 10-11. - Natorp 1790-ben feladta pesti házát és Bécsből irányította a kereskedést. Pesten talán ügynöke tevékenykedhetett. 72 FÁY András, 1819.9. 73 SOÓS Imre-SZŐKEFALVI-NAGY Zoltán, 1967. b. 381. 74 A debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyve. MM. TDGy. 91. 128. 1. 21
