Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

FORRÁSKÖZLÉSEK - Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és „ideális urbáriumai” Mária Terézia országos rendezése előtt • 135

vonómarhája, mert annyival tartozik az uraságnak 52 napot szolgálni, vagy ha úgy akarja az uraság, szolgálata helyett fizetni. Befogadhatik ugyan az olyan is, akinek semmi vonómarhája nincsen, de az olyannak nem ad az uraság szántóvető földet és rétet, hanem ezen benefíciumok nélkül élő pázsitházi leszen, aki kézi munkával vagy szolgálattal keresse kenyerét. Úgyszintén a más házánál lakó zsellérnek sem ad az uraság rétet és földet. 3. Akik e folyó esztendőben ide szállanak, úgy mint elsőknek lészen szabad esztendejük az 1774. esztendőnek első januariusáig. Következendőképpen ezen esztendővel együtt 4 esztendeig, mert közönségesen az uraság 3 esztendőnél tovább nem ad azoknak, akik pusztatelekre szállnak, és más uraságtól jönnek. De akik a lakosokból szaporodnak vagy már több esztendőkben a helységben, vagy zsellérkedésben, vagy szolgálással laknak, és azután pusztatelken új házat építenek, az olyanoknak csak 2 szabad esztendő adattatik. A szabadság pedig ebből áll; hogy szabad esztendeik alatt az uraság magának sem robotára nem hajtogatja vagy robota helyett váltó fizetést nem kíván, belső telkek censusát és a victualiakat és borjút, vagy azoknak váltóját nem adják. És így szabad esztendeik alatt az uraságnak csak a dézsmálandókból a kilencedet és tizedet adják meg. Ami pedig őfelsége quantumát, tekintetes nemes vármegye adóját, szolgálatát, tisztelendő plébános úrnak, iskolának, nótáriusnak és a falu közönséges szolgálatait és fizetéseit illeti, azoktól /:az uraság csak egyedül a magáéval disponálhat, nem máséval:/ fel nem szabadíthatja. 4. Minden szükséges épületeket, úgymint házat, istállót, aklot, fészert vagy szekérszínt köteleztetik ki-ki immár téglából építeni és bevakolni, házi kéményeket égetett téglából, valamint a kisköreiek, tartoznak csinálni. Egyébféle kémény meg nem engedtetik. Mely kéményekre ad az uraság égetett téglát azon az áron, amennyiben magának vagyon, semmi nyereséget nem kívánván, tudniillik 100 téglát 42 pénzen, melynek áráért is elvárakozik az uraság a szabad esztendők elteltéig. A házakat és egyéb épületeket vert náddal födjék, és az utcák felől portájukat is náddal kerítsék, mert garádjukat az utcára csinálni meg nem engedtetik, és senki az utca lineáján belül vagy kívül házát ne építse, hanem az egyenes sort tartsa meg, mert aki a sort meg nem tartja, felálló fala is elhányattatik. 5. Az egész határ két egyenlő részre elhasíttatik úgy, hogy feléből kiteljen minden egész házhelyre, ház portájára 1 köböl föld, kender- és kukoricaföldnek 1 köböl, szántóvető földre, őszi, tavaszi és ugar alá, minthogy új lakosok 27 köböl, egyetemben 29 köböl, és így haszon [vétel] felében valahányszor 29 köböl föld telik, annyi házhelyesnek találtatik a határ, annyi házhely is szállíttatik, és több szántóvető házhelyes gazdákkal nem terheltetik a helység. A másik feléből pedig számoltatik minden házhely után 9 köböl capacitású kaszáló rét, 15 köböl capacitású legelő mező és 3 köböl capacitású föld erdőültetésre. És így a másik 192