Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

FORRÁSKÖZLÉSEK - Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és „ideális urbáriumai” Mária Terézia országos rendezése előtt • 135

ötödikét fel nem üti, minden báránytól 8 krajcárt, gedótól 6 krajcárt, köpü méntől 12 krajcárt kelletik fizetni. 2. Az uraság mindenkor megtartja a kilencedelésnek és tizedelésnek törvényes idejét, csak a lakosok elkészülésükben szokásuk szerint meg ne késedelmeskedjenek, vagy idő változása ne hátráltassa. 3. Az uraság ily szorgalmatosságra is örömest szoktatná jobbágyait, hogy amidőn gabonájukat megaratják, tarlóját nyomban megszántván, és mindjárást vagy hajdinával [Gyöngyössolymos: hagymával (hajdina helyett)], vagy répával, vagy más ilyes hamar érő vetéssel bevetnék, őszig ugyanannak a földnek második termését is elvehetnék, mely szoktatásukra és szívességükre bizonyossá teszi őket, hogy az ilyen második termésből sem kilencedet, sem tizedet nem vészen. 4. Ha valamely földbe kukoricát és kendert vetnek, azokból is mind kilencedet, mind tizedet megadni tartoznak. Ha mindazáltal az uraság kender kilencede helyett fonatni akar, amint az uraság akaratán áll, tehát kilenced helyébe tartozik az egészhelyes 6 font lent vagy kendert fonni, a félhelyes 3 fontot, a negyedrészes másfél fontot, de a lent és kendert az uraság adja. 5. Minthogy- határukban szőlőhegy vagyon, a szőlőtermésükből mind kilencedet, mind tizedet, azaz ötödikét adni tartoznak, és valamint mindenkinek termése pozsonyi iccére, akóra vagy köbölre mérettetik, a dézsmát is olyan mértékben adni tartoznak. Hogy pedig a bíró a dézsmást ne tartsa, ő is adja meg dézsmáját valamint más. A szőlők aljaitól, akár szilvás, akár rét, akár veteményes, azokból valamint eddig, kila capacitás után fizetnek az uraságnak. És a dézsmát is behordják, valamint a malomvámot robota imputatio nélkül.

69 Punctwn sextum Földesúri törvényes haszonvételekről és regalisokról 1. Amikor valami lakos fiú és gyermek nélkül meghalálozik, annak semminemű jószágát magának nem tulajdoníthatja más, hanem csak az uraság, azért is a bírák kötelessége az uraságnak mindjárást tudtára adni. Úgyszintén a szökött lakosnak is minden találandó jószága az uraságot illeti, amennyire tudniillik netalántan rajta fekvő adósságtól elmaradna, de mindenkor az ilyen jószág iránt a tartandó törvényes úr széke fog ítéletet hozni és rendeléseket tenni. És a jobbágy özvegye a maga háztelkét el nem hagyhatja, ha férjhez menne is, sőt más uraság alá férjhez sem mehet engedelem nélkül, mert minden jószága csak az uraságtól függ, és minden férfiú gyermekei mindenkor az urasághoz tartozandók Uladislai decretum 7. articulus 22. [Tiszanána: 21. szerint], [szerint].

70 Tiszanána urbáriumából elhagyták az 5. paragrafust, feltehetően szándékosan, mivel ott nem volt szőlőhegy. Tiszanána szövegében írták helyesen a 21. articulust. Vö. CIH 1000-1525. 714715. 185