Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

FORRÁSKÖZLÉSEK - Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és „ideális urbáriumai” Mária Terézia országos rendezése előtt • 135

helyes appertinentiának egy sessionál több nem adattatik, hanem ha a desertákból juttat az uraság egész robotára vagy egész robota váltó árendára.]

61 Punctum secundum A helység lakosainak javairól és haszonvételeiről 1. Az 1550. esztendőbeli 36. articulus szerint a helységet Szent Mihály napjától fogva Karácsony napig illetné egy bor-korcsmát tartani, a szőlőhegyekre nézve pedig, hogy szőleiket minden igyekezettel igazán dolgozzák, megengedi az uraság, hogy Szent Mihály napjától utolsó martiusig tarthasson a helység közhaszonra egy bor-korcsmát, melyben iccénként bort árulhasson, de sert, pálinkát és égett bort áruitatni contrabanda büntetés alatt nem szabad. És az uraság korcsmájában és vendégfogadójában akkor is és egész esztendő alatt mindenkor fog bor, ser, pálinka és égett bor áruitatni, és eképpen robotán kívül borokat kivinni és üres hordókat behozni nem fognak, hanem vagy robotában csak vagy benefíciumáért a korcsmáros maga. Ezt ugyan a helység ezelőtt sem cselekedte ingyen, mert valamint mindenkor csak utolsó martiusig volt korcsmájuk szabadsága, és csak a borhordásban és üres edények behozásában tett fáradtságuk jutalmára engedte volt az uraság Szent György napig, azért ezután is martius utolsó napjáig való ususát fenntartja. [Tiszanána: 1. A helység határaiban semmi szőlőhegy nem lévén az 1550. esztendőbeli 36. articulus értelmében a helységnek közjavára Szent Mihály napjától fogva Karácsonyig és nem tovább engedtetik egy bor-korcsmát tartani, de abban semmi időben sert, pálinkát vagy égett bort contrabanda büntetés alatt a helység számára árulni nem szabad, mert az uraság korcsmáján vagy vendégfogadóján ugyancsak akkor is és egész esztendő folyása alatt mind bor, mind ser és pálinka fog áruitatni az uraság részére, és eképpen robotán kívül borokat kivinni és üres hordókat behozni nem fognak, hanem vagy robotában ők, vagy benefíciumáért maga a korcsmáros.] 2. Noha a helység szántóföldjeire és rétjeire nézve még nagyobbra impopuláltathatik, avégett mégis elégséges a kiszabott legelő mezeje, melyet elszorítani nem szabad, sem elszántással, sem pedig szükségen felül való marhatartással. Amint is azért, ha valaki több vonómarhát, mintsem amennyivel az uraságnak szolgál, vagy egyébféle marhát, melytől semmi dézsmát nem ad, tartana, az olyan marhától legelőbért fizetni kelletik, tudniillik egy lótól 18 krajcárt, egy szarvasmarhától 17 krajcárt, egy számos sertéstől 8 krajcárt, egy fél számos serVéleményem szerint a külső telkek szántó- és rétterületét szintén - amint a belső telkekét - 1200 négyszögöles köbölben határozták meg mindhárom helységnél. Erre utalnak az 1770-es ún. előzetes úrbérrendezési összeírásnak, valamint az 1771ben végrehajtott országos urbariális rendezésnek a Makiárra, Gyöngyössolymosra és Tiszanánára vonatkozó telekadatai is. Vö. DÓKA Klára, 1997. 182-183. 180