Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
FORRÁSKÖZLÉSEK - Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és „ideális urbáriumai” Mária Terézia országos rendezése előtt • 135
szolgálhatni, szép szőlőhegyük, kinek borát folyton eladhatják. Tövében Gyöngyös városa, melynek piacán minden órában minden legkisebb jószágukat pénzzé tehetik és legottan napszámokat is naponként kereshetnek. Egyszóval mindenféle pénzkereső mód vagyon, úgyhogy ennyi benefíciumaira nézve semmi malefíciumot mondani nem lehet. Tiszanána: ... kelletik szabni tekintetbe vétetvén a határnak jósága egyrészről, másrészről fogyatkozása. Mely tekintetben Tisza-Nánának semmi szőleje, semmi erdeje nincsen, de vagyon tüzelőnek ésfödelőnek/'.mellyel telelő szalmáját megkíméljék:/ nádja, gyékénye, zátony {l)-kórója, valamint eddig tapasztaltatott, elégséges. Itt vízimalom nincsen, de vagyon ellenben két szárazmalom, és még többre is megtétetett a rendelés. És minthogy tulajdon határán elégséges szántóföldje nincsen, a mellette lévő és az uraságnak mindenkor kikötött Kömle pusztából szükséges szántó competentiája szolgálata után kifog adatni. 58 A föld magában némely helyeken szikes, de az marhatartásra szükséges is azért, általában mindazáltal jó és trágyázás nélkül bőven termő. Azokhoz vannak a Tisza oldalon fölöttébb termő rétek, mert amidőn az árvíz engedelmesebb, hacsak sarjút kaszálni akarnak, sarjújuk is több lehet mint másutt a proportione jó réteken széna. Végtére az egész Tisza oldala és oly nagy marhajáró föld, mely a réteken kívül 9638 köböl capacitást elfoglal, igaz ugyan, hogy az árvíz néha gátolásokat és károkat tészen, de ez ritkábban történik, mindazáltal ugyancsak tekintetbe vétetik. Termő gabonájukat, mindenféle nagy és apró marhájuk szaporodását könnyen eladhatják, el is adják mindenkor Miskolcon, Egerben, Gyöngyösön, Vácon, Pesten, Szolnokban, Túron, Karcagon, Tokajban és Debrecenben. És eképpen az egész keresetük gabonából és mindenféle marhatartásokból áll. Az árvíz és néha állóvizek tekintetére tehát ez a helység a vármegyében nem az első, hanem második classisbéliek közé számláltathatik, melyhez képest] 2. Egy-egy belső teleknek, vagyis ház-portának nagyságára számoltatik egy köböl capacitású föld, de úgy értvén, hogy háza, udvara, kenderföldje, veteményeskertje és szérűskertje ebben az egy köböl capacitású földbe foglaltatva értessenek. Mert ha a ház-porta egy köbölnél nagyobb volna, a szántóföldből vagy rétből annyival kevesebb adattatik, amennyivel pedig netalántán a porta kisebb volna, hiányossága vagy rétből vagy szántóföldből megpótoltatik. 59 Vö. Kömlő 1770. március 20-i úrbéri szerződésével. Mivel a belső háztelek méretét mindhárom „ideális urbárium" 1 köbölben határozta meg, holott az 1767-es contractusok még 2 köblös, illetve kilás nagyságban limitálták azt, egyértelmű a következtetés: Maklár, Gyöngyössolymos és Tiszanána e földesúri urbáriumai ekkor már 1200 négyszögöles - a magyar holddal azonos méretű - köblöt használtak ezeken a településeken a földterületek kimérésére. - Vö. a külső telkek nagyságának megállapításával a 3. paragrafusban. - Az 1200 négyszögöles köböl megjelenésére a püspöki uradalomban lásd még Tiszahalász és Tiszaörs 1770. évi úrbéri szerződéseit! 178
