Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Cseh Zita: Eger város Forradalmi Nemzeti Tanácsa az 1956-os forradalomban • 115
szovjet csapatok Eger felé történő mozgásáról, november 6-án (sic!) a bevezető utakra tiszteket küldtem ki azzal, hogy fogadják a városba érkező szovjet csapatokat, adjanak tájékoztatást a helyzetről, közöljék, ellenállás nem lesz, ne lőjék szét a várost. Valami isteni gondviselés folytán mindig megéreztem mikor hová kell mennem, mit kell cselekednem. Az andornaktályai útra mentem egy orosz nyelvű tolmáccsal. Poljakov ezredes, az Egert megszálló erők parancsnoka ezzel az egységgel jött. ... Poljakovot részletesen tájékoztattam a helyzetről és kértem, ha valaki mégis rájuk lőne, azt csak gyalogsági fegyverrel teheti, ezért ne viszonozza a tüzet, kímélje meg e történelmi várost." 2 * A szovjet megszállás híre a forradalom legaktívabb rétegét, az ifjúságot döbbentette meg és háborította fel leginkább. A helyzetet fokozta, hogy a főiskolások körében rémhírek terjengtek a miskolci egyetem szétlövéséről. (November 4-én a miskolci egyetemnél valóban fegyveres harcra került sor, ugyanis az őrség jelzőlövéseire össztűzzel válaszoltak a szovjetek. A lövöldözésnek, amelybe rövid időre bekapcsolódtak az egyik diákszálló fegyveresei is, két hallgató esett áldozatul. Ezt követően a szovjetek megszállták az Egyetemvárost, ahonnan az elkövetkező napokban a diákok többsége elmenekült, az épületek lényegében kiürültek. A megszállók egyébként a borsodi megyeszékhelyen lefegyvereztek minden fegyveres erőt (honvédség, rendőrség stb.), kihirdették az ostromállapotot, és este hattól reggel hatig tartó kijárási tilalmat vezettek be.) 29 A megtorlástól és a deportálástól félve, fiatal nemzetőrök és főiskolások egy csoportja úgy döntött, hogy felfegyverkezve kivonul a Bükkbe. Estefelé egy kb. 150-200 fős fegyveres csapat 7-8 teherautón gyülekezett a felnémeti úton. A náluk lévő 6-8 db golyószóróval, 2 láda kézigránáttal, 1 db 45 mm-es páncéltörő ágyúval, egészségügyi felszereléssel és takarókkal felfegyverkezve próbálkoztak az ellenállással. A hír hallatára Jobb László a helyszínre sietett, s a csoport vezetőit (Nagy Pált, Czaga Istvánt, Rózsa Kálmánt, Tompa Andrást) beinvitálta a laktanyába, ahol többedmagával sikerült lebeszélnie őket a veszélyes akcióról. A szovjet harckocsik végül is ellenállás nélkül vonultak be a hevesi megyeszékhelyre. A forradalmi tanács utóélete a szovjet megszállást követően A november 4-ei szovjet intervenció és a nyomában hatalomra került Kádár-kormány komoly kétségeket ébresztett a megkezdett átalakulás folytatását illetően. A szovjet katonai alakulatok jelenléte a településeken önmagában nem változtatta meg a pár napja kialakult új hatalmi viszonyokat, hiszen a forradalom előtti intézményrendszer már nem működött, a kádári apparátus pedig még nem Egri Újság, 1989. december 8. Szakolczai Attila: A munkástanácsok forradalma. Borsod 1956-ban. (Kézirat.) 129
