Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Cseh Zita: Eger város Forradalmi Nemzeti Tanácsa az 1956-os forradalomban • 115
ezred két zászlóalját az ezredparancsnok vezetésével a honvédelmi miniszter október 23-án Budapestre vezényelte. A helyőrségben a kiegészítő parancsnokság beosztottjain kívül csak annyi katona maradt, hogy a laktanya, a hozzátartozó telephely és a lőszerraktár őrzését biztosítani tudják. Az itthon maradt alakulat megbízott parancsnoka Jobb László főhadnagy, hadműveleti alosztályvezető lett. (A Budapestre vezényelt egység november l-jén tért vissza.) A helyzetet súlyosbította, hogy fegyveres szabad csapatok, magukat jogosan vagy nem jogosan nemzetőröknek nevezők ellenőrizetlenül tevékenykedtek - egyes beszámolók szerint: időnként garázdálkodtak - a városban. Megbízható, fegyelmezett alakulatnak volt tekinthető a 30-40 fős főiskolás nemzetőrség Czaga István vezetésével és az AKÖV fegyveresei Tompa András irányítása alatt. Nem véletlen tehát, hogy a forradalmi tanács október 29-ei első közleménye a Népújságban, amely ekkor már Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsának volt a szócsöve, a fegyvertartást szabályozta. A határozat kimondta, hogy Eger város területén lőfegyvert csak a forradalmi tanács fegyverviselési engedélyével lehet tartani. Aki ezzel nem rendelkezik, annak a fegyvert és a lőszert a tanácsnak be kell szolgáltatnia, ellenkező esetben büntetőeljárást indítanak ellene. 20 Hasonló jellegű közlemény szinte minden nap megjelent a lapban. A Védelmi Bizottság - Jobb László főhadnagy vezetésével - a forradalommal szimpatizáló honvédségi, rendőrségi tagokból, diákokból, munkásokból újjászervezte a nemzetőrséget. A sorozóbizottság új igazolványokat állított ki, amelyeket csak valóban megbízható személyek kaphattak meg. A nemzetőri igazolványokat kizárólag Jobb László írhatta alá, s ez egyben fegyvertartási engedélyül is szolgált. A laktanya fegyvereit osztották szét, hisz - mint volt róla szó - a rendőrség fegyverraktárát az első napokban ismeretlenek feltörték, s kiürítették. A város fontosabb objektumait a nemzetőrség egységei védelmezték az esetleges provokációktól, éjjelenként pedig a lakosság fokozottabb biztonsága érdekében járőrök cirkáltak a város utcáin. Kijárási tilalom bevezetésére nem volt szükség. A súlyos incidensek megelőzésére ún. „R" (riadó) osztagokat állítottak fel. A fegyveres rendfenntartó alakulatok újjászervezésének fontos része volt, hogy október 30-ától tartalékos tiszteket hívtak be szolgálattételre. A rendelkezésünkre álló dokumentumok Ambrus László mérnököt említik az akció kezdeményezőjének. A 60-70 fős (később a létszám kb. 100 főre emelkedett) alakulat hamarosan utasítást kapott a forradalmi tanácstól, hogy hozzon létre egy 10 főből álló bizottságot, amely a további szervezési munkálatokra kapott felhatalmazást. Az ún. tízes bizottság vezetésével Holczer László őrnagyot bízták meg, míg helyettese Bitskey Aladár őrnagy lett, akiknek katonai pályafutása az 1945 előtti időkre nyúlt vissza, így őket az akkori frazeológia horthysta A Népújság 1956. október 29-i száma alapján. 124
