Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

Amikor az üveghuta megszűnt és lakott településsé vált, Otháznak vagy Ötházhutának hívták. 1931-ben, Szent Imre halálának 900. évfordulója tiszteletére kapta a Mátraszentimre elnevezést. Ez az ország legmagasabban fekvő települése (810 m), de a közigazgatásilag hozzátartozó Mátraszentlászló (800 m) és Mátraszentistván (760 m) településrészeken is eredetileg üveghuták működtek. Mátraszentimre-Mátraszentlászló. Fiskalitás, Legfelső vagy Kalitkás huta. A ,fiskalitás" (latin fiscalitas) régi magyar kifejezés, s államkincstári tulajdon a jelentése.

185 A Fiskalitás huta létesítésére, üzemelésére mind ez ideig nem találtunk biztos adatot, de minden valószínűség szerint ezt az üvegcsűrt a XVIII. század legutolsó évtizedében, esetleg a XIX. század elején létesítették. Erre következtethetünk abból, hogy első ízben Görög Demeter atlaszában tűnik fel Szuhahuta szomszédságában, a Mátra gerincének a közelében.

186 Miután más forrásból tudjuk, hogy Görög Demeter atlaszához a térképezési munkákat Litzner János geometra végezte Heves megye területén 1796 körül, joggal feltételezhetjük, hogy a Fiskalitás huta alapítása 1796 előtt történhetett.

187 A telep az elnevezését földrajzi elhelyezkedése alapján kapta, vagyis ez volt a Hasznos község területén keletkezett legészakibb fekvésű erdei üvegcsür. Létezését bizonyítja az 1810-ben készült egri főegyházmegyét ábrázoló térkép.

188 Feltehetően működött 1828-ban is.

189 Egy 1845-ből való forrás szerint a hasznosi huták elpusztultak, köztük ez a település is.

190 1851-ben Legfelső hutának nevezték.

191 1853-ban az egykori üveghuta a második katonai felméréskor készült térképen „Fiskalitás" néven szerepel olyan faluként, amelynek csak egyetlen utcája 192 van. 1883-ban a harmadik katonai térképezés során készített mappán „Kiss Kalitás" névalakban tüntették fel.

193 Az 1848-as jobbágyfelszabadítás sajátosságaiból adódóan ezen üvegcsűr zsellérei sem jutottak földhöz. A Hasznos határában keletkezett huták lakosainak Almásy-féle, Felső vagy Belső huta, Mátraszentimre: Kevicki vagy Ötház huta, Darázskút vagy Alkar, illetve Mátraszentimre-Mátraszentlászló: Fiskalitás-, Legfelső vagy Kalitkás huta nevű üveggyártó telepekre vonatkoznak. KISS L., 1988. 473. GÖRÖG D. 1802-1811. Heves és Külső-Szolnok térképe. SUGÁR I., 1976. 156-157. - Litzner János 1799. szeptember 10-én leköszönt a megyei főmérnöki tisztéről s elutazott a megyéből. HML. Térképtár. Érs. 126. LADÁNYIM., 1936. 189. Hetilap, 1845. június 3. Fényes Elek 185l-es adata szerint megszűntek a térségben az üveggyártó telepek, s azok egykori szlovák telepesei már mint úrbéres cselédek, faeszközök készítésével foglalkoztak vagy napszámból tartották fenn családjukat. A terület birtokosa a tiribesi Almásy család. Legfelső Huta népessége 131 római katolikus volt. -FÉNYES E., 1851. II. 94. Második katonai felvétel. 1853. XXXV. 46. térképszelvénye. Harmadik katonai felvétel. 1883. 4864/lc. térképszelvénye. 86