Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

Az üzem meglétét igazolja az az eset, amikor 1761. február 21-én a bátonyiak a pásztói apátságnak a hasznosi erdőben lévő hutájára rontottak, és Kalina Jankót erőszakkal megfogták katonának.

146 1762-ben a létesítmény építményei megrongálódhattak, mert Almásy János hasznosi részbirtokos Heves megye hatóságánál tiltakozott az ellen, hogy az apátság az üveghutáját kijavítsa, miután már annak a megépítése is a többi birtokos sérelmével történt. Ez ellen Wlach Róbert jószágkormányzó 1763. március 21-én egy ellentiltakozást nyújtott be, és hivatkozott a megye határozatára, amelyet Almásy panaszára hozott, hogy a telep a közjóra előnyös, s nem lehet akadályozni a helyreállítását.

147 1763-ban, 1765-ben, 1769-ben és 1770-ben minden esztendőben az apátsági üvegcsűr árendája 100 frt. volt.

148 1780-ban az apátság bevételei között nem szerepelt a huta jövedelme.

149 A korábbi kutatás egy 1785-ös helytartótanácsi jelentés adataira támaszkodva működőnek tekintette az üzemet.

150 Véleményem szerint öt ok miatt a megszűnése 1780 előttre tehető. 1. Az üveghuta bezárásához döntően hozzájárultak az apátság életében bekövetkezett változások. A pásztói ciszterciták 1776. november 8-án átvették Egerben az 1773-ban megszüntetett jezsuita rend városban lévő gimnáziumát, kollégiumát és templomát. Ezzel egyidőben megkezdődött a rend tagjainak áttelepülése Egerbe. A ciszterciek végső, hivatalos elköltözésére Pásztóról 1787. szeptember 18-án került sor. Ennek az oka pedig az, hogy II. József császár 1787. szeptember 16-án eltörölte a pilisi-pásztói apátságot. A rend hivatalos feloszlatása után annak mind Egerben, mind pedig Pásztón lévő javait lefoglalták és elvették.

151 2. A korabeli Heves megye területén az 1785-ös jelentésben 4 mátrai üvegcsűrről és a hatvani posztómanufaktúráról esik szó. E négy hutából kettő, a parádi és a szuhai huta pontosan azonosítható. A harmadik üveggyártó telepnél úgy szól a tudósítás, hogy Hasznos határában áll, s egy birtokosa van, s a neve „Possessio Hutahely", amely a hasznosi Alsó Hutával (ma Mátrakeresztes) azonosítható. A hasznosi határban álló negyedik, a felsorolásban harmadikként szereplő üvegolvasztó csak az Almásy-féle hutával lehet csak azonos. Azt, hogy a mátrai hutákat pontosan lokalizálni lehetett a helytartótanácsi jelentés alapján, elősegítette egy érdekes körülmény. A létesítményeket úgy sorolta fel a jelentés készítője, mintha az az órajárásával ellenkező irányban járta volna körül a Mátrát. 3. Az apátsági műhely már 1780-ban nem szerepelt az apátság bevételei között. BÉKEFI R.. 1902. II. 195. KOVÁCS B., 1969. 208. HML. IV-l/b/37. Közigazgatási iratok. 1764. N°. 189.; IV-7/b/5* 940. öi. 1769.; IV-7/b/5. 941. öi. 1770. KOVÁCS B., 1969. 209. KOVÁCS B., 1969. 209. BADÁLE., 1994.56-58. 80