Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

esetben elvesztette a pénzét.

59 Átszámítás szerint a bérlő 80 bécsi mázsa szalajkáért fizetett, amely mennyiség abban az időben egy átlagos hazai erdei üveggyártó telep évi hamuzsírigényét fedezte. Az is kiderül, hogy egy bécsi mázsa száraz fa elégetéséből 5,6 kg hamuzsírt nyertek, azaz az összes eltüzelt famennyiségnek a hamujából - kifőzés és kalcinálás után - annak csak a 10%-át lehetett kész szalajkaként felhasználni. A fenti adatot még egy körülmény teszi érdekessé. Nevezetesen, hogy abban az időben egy átlagos hazai üveghuta éves bérleti díja kb. 100 frt volt, és ennek a négyszeresét fizette a hamuzsírfőző Lőbel Boschan. Ha pedig piacon értékesítette az árut, akkor a szállítás tovább növelte költségeit. Ilyen körülmények közt fel kell tételeznünk, hogy inkább megérte a bérlőnek a hamuzsírt helyben létesült üveghutában feldolgoznia. Ezért úgy gondolom, hogy ez az adat a solymosi üvegcsür keletkezésével áll kapcsolatban. Talán ezt erősíti az a másik tényező, hogy felállítottak Sólymoson egy püspöki tulajdonban álló fűrészmalmot az 1770-es évek elején, amely még 1799-ben, az Eszterházy püspök halálakor felvett leltárban is szerepelt. A fűrészüzemhez egészen közel állt a fűrészes egyszoba-konyhás fából emelt lakóháza, amelyhez 12 marha számára alkalmas istálló is tartozott.

60 A fűrészmalmok természetes tartozékai voltak az öblösüveggyártó hutáknak, mert ezekben a' műhelyekben készítették az üvegáru szállításához nélkülözhetetlen faládákat, az ún. Verschlag-okat.

61 1782-84 között az első katonai felmérés térképének tanúsága szerint egy üveghuta állt Gyöngyössolymos határában. A telep a községtől északra, a Csukáspatak mellett üzemelt, s a térkép (latin kötőszóval kevert) német falirata „ Glashütten vei Hutta" néven említette.

62 A József kori felméréskor készült országleírás szerint a solymosi üveghuta mély völgyben terül el, amelyben egy jelentéktelen patakocska folyik. Az üvegolvasztóról mindössze annyit írnak: „néhány rosszul épített kunyhó" s a mellette vezető út rossz, esős időszakban szinte járhatatlan.

63 A solymosi üveghutát csak térképi adat és egy utalásszerű szerződésből levonható következtetésből ismerjük. Rövid életű lehetett, talán valamelyik, már korábban megszűnt Párád környéki üveggyártó telep (Kopott huta, Méheskerti huta) munkásai voltak az alkalmazottai. Később az egri püspöki, majd érseki uradalomnak HML. XII-3/a/340. Fasc. RR. N°. 1078. HML. XII-3/a/86. Liber 79/2. Eszterházy leltár, 1799. 654. Néhány esetben a meglévő fűrészmalomról nevezték el az üveggyártó telepet. Pl. a Nógrád megyei Fűrész 1732 előtt- 1771 közt létezett üveghutáját szlovákul Pila-nak nevezték, ui. a fűrész szlovákul pila. Hasonlóképpen nyerte a Veszprém megyei Pille 1715-1762 közt működő üvegcsűre a Pilye, illetve Pyla elnevezéseit. A Pozsony megyei vöröskői uradalomnak a központjában Vöröskőn (szlovák neve: Pila) 1786-1793 között üveggyártó telep működött. A fent említett üveghuták mindegyikében szlovák származású munkások dolgoztak, s ezért tőlük származik e települések szláv neve. Első katonai felvétel. 1784. XVII. 17. térképszelvénye. HML. IV-417/53. Originál Aufnahmskarte von Ungarn. 1782-85. Landesbeschreibungen. Az első katonai felvétel Magyarországról. 1782-85. Országleírás. 8. 66