Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

más országaihoz hasonlóan létezett vagy léteztek kolostori üveghuta, amely a templomok, kolostorok ablaküveg-szükségletét biztosította.

37 A pásztói kora középkori üveghuta működése még egy kérdést felvet. Közvetett bizonyítéka lehet a mátrai (közelebbről a gyöngyösoroszi és parádi) nemesfémbányászat kö/.épkori létezésének, mivel középkori üveghutáink arany- és ezüstbányák szomszédságában létesültek. Elsősorban az arany és ezüst szétválasztására szolgáló királyvíz™ tárolására készítettek üvegedényeket.

39 A középkori nemesfémbányászatra utaló közvetett bizonyítéknak tekinthető a Pásztón feltárt XII—XIII. századi üveghuta vagy Bodonyi Márton - feltehetően Bodony határában - 1506-ban már létező műhelye. Mindenképpen figyelemreméltó, hogy a pásztói ezüstbányászatot két forrás is bizonyítja. Borsiczky János magyar kamarai alkalmazott 1688. július 15-én jelentette a pozsonyi magyar kamarának, hogy hivatalos kiküldetésben Pásztón járt. Itt alaposan megvizsgálták a török alatt elpusztult vidéket, s ennek során ezüst- és sóbányahelyeket mutattak neki.

40 Feltételezhető a korszak sajátos viszonyainak következtében az, hogy Pásztón a török uralom kezdeti időszakában a bécsi udvar előtt titokban tartott ezüstbányászat folyt.

41 Luigi Fernando Marsigli (1658-1730) olasz származású császári hadmérnök 1686-ban részt vett Budavár felszabadításában, ismerte Magyarországot és egy földrajzi leírást készített a Dunavidékről. Az 1700-ban megjelent „Danubialis operis prodromus" műve 38. lapján azt állítja a Heves megyében bányászott aranyról, hogy egész Magyarországon a legtisztább és legfinomabb arany, színe ragyogóan sárga, de ezek az ércerek most már teljesen kimerültek, s a bányaműveket szétrombolták. Marsigli szerint Pásztó körül az arany ezüsttel együtt fordul elő.

42 Gorové László egri történetíró szerint az arany középkori lelőhelye a Mátrában Gyöngyösoroszi volt.

43 Munkájában Marsigli szövegének magyarázatául írta: „A régi hagyományok szerént bizonyosnak tartják, hogy ilyen nemű bányák a Kis Oroszin felül fekvő Mátra hegyeiben találtattak legyenek, melyek még a múlt [XVII. j századnak elején munkálásban voltak." Gorové olyan megfogalmazást kölcsönöz Marsigli művének, amely szerint mintha a mátrai aranybányákat az ellenség, azaz a török, rombolta volna szét.

44 A Mátra aranyának a hasznosítására még egy adatunk van. A XVIII. században még élt az emléke a Zagyva völgyi aranymosásnak is, amit a vulkánikus eredetű Cserhát és Mátra kőzeteinek patakhordalékából nyertek. A kamara, bár a haszon rendkívül csekély volt, az aranymosás jogát fenntartotta a maga számára.

45 VERES L., 1991.24. A királyvíz - Kőnigswasser vagy választóvíz összetétele 3 rész sósav (HC1) és 1 rész salétromsav (HN0

3

). TAKÁTSS., 1907! 630-531. BOROVSZKYS., 1909.172. SOÓSL, 1966.12. SOÓSI., 1966. 12. GOROVÉ L., 1876.285. SOÓS I., 1966. 12. BELITZKYJ., 1972.252. 63