Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Éva: Nemesek és városi kommunitás Miskolcon a XVI.században • 5

Nemesek és városi kommunitás Miskolcon a XVI. században Ismert tény a városi nemesek számbeli és presztízsbeli súlyának megnövekedése a kora újkor végére Miskolcon, hiszen az 1702-es megváltakozás a késő középkori viszonylag kompakt paraszt-polgári társadalom helyett egy libertinusokból és nemesekből álló, magát a földesúri joghatóság alól megváltani kívánó és képes mezővárost talál, ahonnan „kikoptak"*a jobbágyi-paraszti rendűek a XVII. századi teleklibertálások, -inscripciók folytán.

1 A nemesség számbeli arányának és gazdasági potenciájának megfelelően ekkorra a város vezetésében is jelen van. Fontos társadalomtörténeti kérdés a nemesek tömeges megjelenése, beköltözése a XVII. századi mezővárosba, de a miskolci nemesség genezisét nem elegendő csak ebben a században vizsgálni, eredetét illetően érdemes a XVI. századig visszanyúlni. A késő középkori Miskolcon kevés nemesről tudunk, a társadalom tipikus alföldszegélyi mezővárost mutat feudális járadékokat szolgáltató jobbágyokkal, akik egyben a tanáccsal, közösségi jogokkal rendelkező város polgárai is. A város jogállását királyi birtoklása, a diósgyőri uradalomban elfoglalt vezető gazdasági szerepe, kiemelt földrajzi fontossága és a diósgyőri vár, mint királyi-királynéi erősség közelsége módosította, a hasonló adottságú helységek fölé emelte mind kommunitása jogait, mind polgárainak egyéni boldogulását illetően. A nemesek városi megjelenését is jórészt a diósgyőri vár indukálta, hiszen a királyi udvar, az állami-uradalmi adminisztráció kiváltságos elemeinek vonzó célpontja lehetett a szőlőkkel, szántókkal körülölelt, a vizével és vizén malmokat működtető folyó átszelte, hatalmas gótikus templom koronázta város. A város, mint királyi birtok integritása azonban a jobbágytelkeken kívül alig tűrt meg privilegizált házakat; a nemesek jelenléte a középkorban inkább a Miskolc környéki, de a diósgyőri uradalmon kívül eső helységekre volt jellemző, ahol egyszerre több nemes család is birtokolt (Szirma, Csaba, Mályi, Nyék).

2 A jobbágy- és zsellértelkek alkotta mezővárosba a XV. század végén, XVI. század elején nem a mezővárosból kiemelkedett rétegből kerülnek be a nemesek, hanem a diósgyőri vár katonai, uradalmi igazgatásából királyi kegy emeli be az arra érdemeseket a városi ingatlanok tulajdonosai közé. TÓTH P., 1991. 135-139.; VERES L, 1991. 132-134. DRASKÓCZIL, 1996. 157-173. 5