Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55
végződik, s 1/3-a fával burkolt, hogy a munkás a felmelegedés ellenére is könnyen kézbe tudja venni. Az üvegfúvó munkás a pipa kiszélesedő végét a sürün folyó, tapadó üvegmasszába mártja, s annyit szed fel rá, amennyi anyag az edény kezdeti formálásához szükséges. Óvatos fúvással kis hólyagot alakít ki belőle. Ezt a kis hólyagot most ismét bemeríti az olvadt üvegbe, hogy nagyobb üvegtárgy esetén elegendő üvegmassza legyen a formáláshoz. (Az ismételt bemerítéskor az üveghólyagocskára külső burokként tapadó üvegréteg felső, a pipa felőli kontúrja a legtöbb fúvott üvegen felismerhető.) Az így megnövelt üveghólyagnak a kívánt alakot ideoda lóbálással, vas- és márványlapokon való hengergetéssel és vascsíptetőkkel adja meg. Ezután a fúvócsővel ellentétes oldalon, kis üvegcseppel vasrudat forraszt az edény fenekére és a tárgyat a fúvópipáról egy rövid, kimért ütéssel vagy hideg víz rácseppentésével lerepesztve, e vasrúdnál fogva távolítja el. A kihűlés után ezt a vas fogó rudat is letöri az edény fenekéről. Az egykori tapadási felülete helyén látható kagylós törési felületet nevezik a régi üvegek köldökének. A fúvással készült hutaüveg kétségtelen jele a köldök. Az öblösüvegek szájrészét vagy lecsiszolják, vagy újbóli felmelegítés után keményfából vagy fémből készült eszközzel gallérszerüen kiforgatva alakítják ki. 1/b. A formába fúvás általánosabb, elterjedtebb üvegkészítő eljárás volt Magyarországon, ennek során a munkások a gyerekek által kezelt formákba fújták az üveget. A formák segítséget nyújtottak, hiszen a mesternek csak a fúvással kellett törődnie, és a forma, a tárgy alakján túl, sokszor a végső díszítést is megadta az üvegnek. Ez az eljárás átmenetet jelent az öntési és fúvási eljárás között. A fúvási eljárással forgás felületű vagy ahhoz közel álló formákat lehet könnyen és természetesen előállítani. Szögletes edényformát kapunk (pl. pincetokba való palack), ha az üveghólyagot fúvás közben előre meghatározott tűzálló forma falai közé szorítjuk, illetve abba fújjuk. 17 1/c. Öntés. Az üvegolvadéknak kanálból formába öntéséről van szó. Öntött (hengerelt) síküveggyártásban az öntött szó még annak a régi technikának a meghatározását jelenti, amikor az üvegolvadékot kanálból vasasztalra öntötték, és hengerrel síkba nyújtották. Napjainkban az üveg öntése a fémöntés technikája szerinti müveletet jelenti, amelynél a folyékony izzó üvegolvadékot az üvegolvasztó kemencéből vas- vagy acél öntőkanállal merítik ki és tűzálló anyagból (samott, gipsz, homok, vas stb.) készített alakító (kokilla, öntőforma, negatív stb.) formába öntik. 18 A fúvási eljárás nem volt könnyű munka. Az üvegfúvó izzó kemencék közelében, verejtékezve, erejét megfeszítve dolgozott. A gyorsan merevedni kezdő üveghólyag fúvása nagy testi erőt igényelt, a tüdő majd szétpattant. Amikor a múzeumok vitrinjeiben a könnyed fúvott üvegeket csodáljuk, gondoljunk alkotójukra is, aki szinte kivétel nélkül ismeretlenül maradt üvegműves. 19 2. Az üveg színtelenítesz és színezése. Az apróra tört kvarckavics a többi nyersanyaggal, a mésszel és a hamuzsírral összekeverve csak zöld üveg előállítását tette lehetővé. Ha színtelen, áttetsző terméket kívántak előállítani, az alapanyagokBORSOSB., 1953.48. GURMAIM, 1978.11.243. BORSOS B., 1974. 7-8.; VERES L., 1989. 31-32. 58
