Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Besze Tibor: Gyöngyösi urbáriumok; contractusok és conscriptiok tanulságai (XVIII-XIX. század) • 27

évenként jutott egy-egy gazdának szántó, míg a XIX. század elején már tizenhat évet kellett várni arra. hogy az osztásnál újra sorra kerüljön.

21 Sokan meg sem művelték tenyérnyi parcellájukat, hanem bérbe adták. Feltehető - bár forrással nem tudjuk alátámasztani -, hogy a bérbeadás és bérbevétel az esetek egy részénél nem alkalomszerű volt. Valószínűsíthetjük, hogy voltak a városban olyanok, akik rendszeresen béreltek kisebb-nagyobb szántóföldeket. A szántókat a közösség képviselőjeként a városi tanács osztotta a lakosoknak, sőt - a helyi hagyományoknak megfelelően - nemeseknek is, akik a közrendűekhez hasonlóan igényelhettek maguknak a kiosztásra kerülő területekből. A szántó- és egyéb művelt földek tulajdonviszonyaiban a gyöngyösi polgárok számára kedvezőtlen változások mentek végre a hódoltságtól a jobbágyfelszabadításig terjedő időszakban. A földesurak tulajdonjoga korszakunk elején csak a taksára és dézsmára terjedt ki, melyet birtoknagyság szerint osztottak szét közöttük. A szántókat sem a birtokosok, sem a jobbágyok között nem parcellázták fel véglegesen. Forrásaink szerint a szántók csekélysége miatt „a legkisebb majorságot tartani nem lehet"." A XVIII. században két egymással szorosan összefüggő törekvésnek lehetünk tanúi, amely a közösségi birtoklás rendszere ellen hatott. Egyrészt a birtokosok erőteljesen beleavatkoztak a földosztásba, ami eddig a városi tanács joga volt, másrészt pedig majorsági földek kihasítására törekedtek. 1761-ben Grassalkovits Antal Haller Sámeulhez írt levelében a következő javaslatot tette „az egész földek közre számláltassanak és egyenlő részre oszlattassanak. Minden uraság azután disponállyon maga quartájával, maga taksásainak szüksége szerint".' Ugyanebben az évben a szántók osztásánál az urasági tisztek szokatlan dolgot műveltek, mert az „ez. ideig a szegénység által bírt s élt földekből különösen háromszáznegyvennyolc öl szélességű allodialis földeket, és így a többi földesuraknak is a pro portioné mindenek előli kivettek ..., azoknak híjával ami maradott, engedték a szegénységnek, és így a Városnak közel fele része szántóföldek nélkül mar adtának" :* A földesurak és a kommunitás érdekellentéteinek különböző megnyilvánulásai végigkísérték az egész korszakot. A gyöngyösi szántókat három nyomásban művelték. Az őszi és tavaszi vetés mellett ugarnak valót is hagytak. Területi elhelyezkedéséről egyetlen évből van adatunk/' Az 1828. évi országos összeírás nyomán keletkezett levelezésben bukkantunk rá egy olyan kimutatásra, amely a bevetett két nyomás pontos felosztását tartalmazza. Az egyik nyomást Sár-hegy felől lévő, míg a másikat Pata felől lévő calcaturának hívták, utalva ezzel földrajzi elhelyezkedésükre. Előbbi a város keleti domboldalas, utóbbi pedig a nyugati részen terül el. 21 MOL. P. 518/a. 68. 22 HML. IV-7/1-1/1.2. sz. irat 23 MOL. P. 518/a. 68. 24 Uo. 68. 25 Uo. 752. 31