Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Besze Tibor: Gyöngyösi urbáriumok; contractusok és conscriptiok tanulságai (XVIII-XIX. század) • 27
tiokban több helyen említik a korábban keletkezett urbáriumokat? ami arra mutatna, hogy a XVII. század végén a gyöngyösi lakosok egy része urbárium alapján szolgált. Az úrbérrendezésig azonban ez a forma nem volt általános. 1771-ig csak két urbáriumról van tudomásunk. Az egyik a Rákóczi birtokokról készült 1718-ban, s ez teljes egészében ránk maradt. 4 A másikról azonban csak közvetett adataink vannak. A kilenc kérdőpontra adott válaszokból tudjuk, hogy az úrbérrendezés idején a gyöngyösi zsellérek közül egyedül a Forgács részen lévők szolgáltak urbárium alapján." Magát a forrást nem ismerjük, de tartalmára a jobbágyok vallomásából következtetni lehet. Az úrbérrendezés előtti időkből nem maradt ránk egyetlen contractus sem, az investigatiok azonban hivatkoznak korábbi szerződésekre, s ezekből következtetni tudunk a tartalmukra is. Az úrbéri rendelet által nyújtott lehetőséggel élve a gyöngyösiek a rendezés után is elsősorban szerződések alapján szolgáltak, melyeket meghatározott időre kötöttek és rendszeresen megújítottak. A kutatás hasznára különböző birtoktestekről készült conscriptiok nagy számban maradtak ránk a korszak egészéből, s ezek adataira az alábbiakban gyakran hivatkozunk. A XVII. század végére és a XV111. század első évtizedeidre vonatkozó ismereteinket elsősorban a Rákóczi, 6 Thököly 7 és Orczy 8 birtokokról készült összeírásokból merítettük. Ezeken túlmenően alapvető forrásaink voltak az 1715-20-as és az 1828-as regnicolaris összeírások. A fenti forrástípusok segítségével próbáljuk meg tisztázni Gyöngyös város birtokos társadalmának, birtokszerkezetének, adózó népességének és jobbágyi adózásának legfontosabb kérdéseit. A továbblépés lehetőségét később a teljes anyaggyűjtésjelentheti. Birtoklás és földhasználat Magyarországon a feudális földbirtoklásnak többféle típusa alakult ki. Voltak összefüggő nagybirtoktestek, más esetekben viszont szétszórt birtokrészekről beszélhetünk. Gyakran egy helységen több földesúr osztozott. Gyöngyös ez utóbbi típusba tartozott. Határa a tárgyalt korban négy részre oszlott. A városban tpbb, főleg arisztokrata család volt birtokos. A XVIII. század elején ezek a Rákócziak, Koháriak, Forgácsok és Nyáriak voltak. A birtokosok összetételében a század folyamán bekövetkező változásokat az öröklési rend, a politikai helyzet és a földbirtok adásvétele befolyásolta. A szatmári békekötés után a Rákóczi javak - hűtlenség miatt- gr. Althan Mihály kezében kerültek, akitől azokat 1741-ben gr. Grassalkovits Antal vette meg. A Kohári birtok a herceg Esterházy család tulajdonába ment át. A Nyári részen örökös négy linea közül az Orczy, Haller és Brudern családok a legjeJ MOL.UetC 26/16. 4 Uo. 94/13. 5 HML. IV-7/h/1.2. sz. irat. 6 MOL.UetC 26/16. 7 Uo. 89/46. 8 MOL. P. 518. 339-341. 28
