Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

KÖNYVISMERTETÉS - Dankó Imre: Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép. Eger • 1997 • 219

KÖNYVISMERTETÉS Dankó Imre: Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép. Eger, 1997. Az utóbbi időben Csiffáry Gergely gyors egymásutánban örvendeztetett meg bennünket szép kiállítású ipartörténeti munkáival. Ezek a munkák kétfélék: egyrészt önálló könyvek, másrészt pedig terjedelmes füzetnyi tanulmányok, melyek leginkább vagy az egri múzeum (Agria), vagy a Heves Megyei Levéltár évkönyveiben (Archívum) jelentek meg, de természetesen más helyeken is. Csiffáry munkáit aszerint is két csoportra oszthatjuk, hogy a manufaktúrákról szólnak-e, és hogy lokalitásukat tekintve Heves megyei tárgyúak vagy sem. Munkáinak zöme az előbbi csoportba tartozik és ez azért is fontos, mert Egert, Heves megyét elsőrendűen Csiffáry Gergely közvetlen levéltári kutatásokon alapuló, rendkívül adatgazdag munkái emelték és emelik egyfajta „iparvidékké, iparvárossá". Ezt az alapvetően történeti szemléletet, kutatási- és feldolgozási módszert szerencsésen gazdagította határozott néprajzi igényekkel, amelyek valahonnan onnan vették eredetüket, hogy mind néprajztudományunknak, mind pedig történettudományunknak ma is vitatott kérdése, hogy az úgynevezett paraszti mesterkedések, a háziipar, a kézművesség, a kisipar, az ún. céhen kívüli ipar a történettudomány (ipartörténet) vagy pedig a néprajztudomány (társadalomnéprajz: kismesterségek kutatása) kutatási és feldolgozási körébe tartoznak-e, vagy sem. Ezekben a kérdésekben -jóllehet, nem látszanak jelentős problémáknak - még a terminológia terén sem alakult ki megnyugtató egyetértés, nem is szólva arról, hogy a tudományági illetékesség tekintetében sem történt figyelemreméltó előrehaladás. Korábban ezek a tudományági kérdések nem vetődtek fel ilyen erősen: az volt az általános, hogy a különösebben nem szervezett keretek között folytatott ipari jellegű tevékenységeket szinte egyöntetűen a néprajztudomány gyűjtési, kutatási és feldolgozási hatáskörébe utalták. Viták ezen a téren akkor keletkeztek, amikor az ipartörténetet önálló stúdiumként kezdték kutatni. Mégpedig azzal, hogy ezeknek az ipari vagy ipari jellegű tevékenységeknek az intézményeit, szervezeteit, illetve ezek történetét kezdték kutatni. Az első ilyen intézmény, illetve intézményrendszer a céh, a céhrendszer volt. A különböző céhek, azután egy bizonyos település vagy táj céhjei történetének kutatása húzta meg először a határvonalat és tette fel egyben a tudományági illetékesség tekintetében az első kérdéseket is. További lépéseket ezen a téren azután már a történettudomány tett. Nevezetesen akkor és azzal, hogy egyre inkább az üzem-, gyártörténetet, egyszóval a nagyipar történetének kutatását, feldolgo219