Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Éva: Nemesek és városi kommunitás Miskolcon a XVI.században • 5

Az 1570-80-as években a bor különlegesen nagy miskolci konjunktúrája idején

68 bár nem tudta a város megtiltani külső borok behozatalát, de a „nemes kereskedő uraim " néven összefoglalt borkereskedő rétegtől a behozott borokra különadót vetett ki, hordónként általában 8 dénárt, amelyet az egyházfinak fizettek, egyrészt, mert a város kommunitása és a református egyház a városigazgatásban is összefonódott, másrészt, mert a török adó teljesítése mellett ezt az összeget a templom építésére fordították. A borkereskedésben részt vettek a kassaiak (Kazai György. Jakus Lőrinc veje), a Bornemisszák, Gombos János, Bakos Balázs és Gáspár, a Szerafin család, Czikó István, Balogh Boldizsár, de folytatták a polgárok is, mint a főbíróságot viselt Bányai Péter is. A borkereskedésben azonban nemcsak a számban és társadalmi súlyban is növekvő miskolci nemesség vesz részt a XVI. század második felében, hanem a szomszédos Csaba nagyobb múltra visszatekintő, középkori eredetű birtokos nemessége is, amint 1564-ben Ursin Ferenc királyi biztos panaszolja az uralkodónak. „ Van egy bizonyos Csaba nevű helység, ahol igen sok nemes lakik. Itl Őfelségének is van egy birtokrésze, s amikor Őfelsége javára kocsmáitatnak, Őfelsége borai mellett ezek a nemesek sajátjaikat is ki szokták mérni Őfelsége igen nagy kárára, ezért Őfelsége javára egy év alatt alig három-négy hordó bort lehet csak kocsma Itatni, mivel a nemesek bora mindig alacsonyabb áron árultatik, mint Őfelségéé. "

<: A borkereskedés megtürésével szorosan összefüggött a török adó - mint az egyik legsúlyosabb feudális teher - kivetése, összeszedése és teljesítése is. Ennek kötelezettsége nemcsak a jobbágyi státusú miskolciakat terhelte, hanem a városban lakó, illetve ott ingatlannal bíró nemesekre is kivetette a város kommunitása. A török adót mintegy „törvényen kívüli" terhet tekintették, melyre az ország törvényeiben lefektetett kiváltságok nem vonatkoznak. A kamarai vizsgálat során 1563-ban a kamara képviselői úgy próbálták az egykori zálogbirtokos birtokpolitikáját magyarázni, menteni, hogy Fánchy Borbála azért adta híveinek a miskolci malmot és szőlőket a város követelése ellenében, hogy azok teljesíthessék a török adó megfizetését (magis sujficiant tributis Thurcarum solvendis).

10 Az edelényi lelkésztől, nemes Petneházy Jánostól Bakos Balázs, a török adó behajtója (census Turcici exactor) 1589-ben erőszakkal vitetett el egy hordó bort, ugyanis a város törvénye szerint a Miskolcon termelt bor tizedrészét mind nemesnek, mind nemtelennek be kellett szolgáltatnia.

71 Az eset mutatja, hogy a bor mint ára képezte a török adó alapját, akár termelt, akár kereskedés formájában Miskolcra hozott borról volt szó. Mint a legjobban értékesíthető árucikk és polgári jellegű tulajdon, a kommunitas irányítása GYULAIÉ., 1995. 131-135. Est praeterea possessio quadam Chaba vocata, quam inhabitant plurimi Nobiles, in qua et Sua Maiestas portionéin habét, et cum vina in rationem Sue Maiestatis educillantur, Ipsi quoque Nobiles penes ea vina sue Maiestatis, sua quoqtte vina educillare solent, in maximum Sue Maiestatis damnum, quia per anni spatiwn vix tria aut quattuor vasa vini, in rationem Sue Maiestatis educillari possunt, cum vina nobilium semper ininori pretio, quam sue Maiestatis vendantur. ÖStA HKA HFU RN II. f. 340. MOL. NRA 266/13 és MOL. E 15 2. cs. 277. BAZML. IV-501/1 2. k. 559-560. 19