Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Horváth László: Adatok a gyöngyösi prostitúció újkori történetéhez • 187

nya konkurenciájának zaklatása kedvéért

35 őt rosszhírbe hozza, s rendőri segédlettel állandó orvosi vizsgálatra kényszeríti. Az ehhez hasonlatos följelentések, vádaskodások rendszeresek lehettek. Ami „üggyé" avatta az esetet, az az, hogy Takács Lina a vizsgálat elindultát követően, 1890. augusztus 29-én öngyilkos lett. A főorvosnak immár az ellen a vád ellen is védekeznie kellett, hogy ő hajszolta volna végső kétségbeesésbe az elhunytat. A történtek a város közvéleményét még sokáig foglalkoztatták, de az idegenből hozott boncorvos által felvett jegyzőkönyv Schönfeld Lipót rendelkezésének megalapozottságát támasztotta alá. A jegyzőkönyv tartalmazta, hogy Takács Lina már legalább 3-4 hónappal a halála előtt elhatalmasodott bujakórban szenvedett.

36 A védekezésre kényszerített Schönfeld Lipót hosszú levelében az ügy „fölgöngyölítéséről" is beszámolt. „Én családommal a Csathó gyógyfürdő kertben lakom a nyári idény alatt, tehát naponta ott vagyok. Takács Lina kasszírnő idegen emberrel ott mulat, garázdálkodik s titkosan kéjeleg pénzért, mit az ottani összes személyzet lát, mi természetesebb, hogy ezt minden kutatás nélkül én is megtudom, - s mi természetesebb, minthogy én törvényes kötelességemnél fogva mint a közegészségügynek első őre, azonnal hivatalos jelentést tettem az illetékes fórumnak..."

7,1 Az ilyen botrányos esetek is közrejátszhattak abban, hogy 1893-ban a város ismét szabályozni igyekezett a kérdést, s megalkotta a Bordélyházi szabályrendeleíet

38

, mely a belügyminisztérium jóváhagyásával 1894 nyarán lépett életbe. A megyei viszonylatban korszerűnek mondható szabályrendelet 4 fejezetre oszlott: I. A bordélyházakról; ÍI. A rendőri orvosok teendőiről; III. A rendőrkapitány hatásköre; IV. Büntető rész. Bordélyházat ennek alapján csak 40. évét betöltött nő nyithatott, csak kisebb forgalmú utcákban, templomtól, nyílt terektől távol.

39 Egy-egy bordélyházban 3-6 kéjnőt alkalmazhattak, kik 17. életévüket már betöltötték. A kéjnőknek magukat hetenként kétszer orvosi vizsgálatnak kellett alávetniük. A bordélytulajdonos és a kéj nő között szabályos szerződési viszony létesült, s erről írásos nyilatkozatot a rendőrkapitány előtt tettek.

40 A rendőri orvos köteles volt nemcsak a lányok vizsgálatát hetente kétszer megejteni, hanem esetenként jogosult magát a bordélyházat is átvizsgálni közegészségügyi és köztisztasági tekintetből. Az 1893. évi szabályrendelet legnagyobb hibája, hogy az egész problémakör felügyeletét a rendőrség és főleg a mindenkori rendőrkapitány hatáskörébe utalta. Ezzel mintegy egyébként el is ismerte, hogy oly „tevékenységet" végez, mely konkurál a kuplerájjal. HML. V-lOl/b/313. CCLXXXIV/56. 12-13. Dr. Gergely Imre által felvett orvosi látlelet. HML. V-101/b/313. CCLXXXIV/56. 19-20. Dr. Schönfeld Lipót jelentése Balogh Gyula polgármesternek. A levél egyben fényt vet a Csathó-kerti állapotokra, immár a fürdőkről szóló rendelet után. HML. V-101/b/280. CCLIX-32. Gyöngyös bordélyházi szabályrendelete (1893). A tervezet eredetileg 30 éves korhoz kötötte volna a bordélyháznyitási engedélyt, de ezt a belügyminiszter utasítására megváltoztatták. Lásd OL. BM. Ált. KI50. 1894-III-4-5129. Gyöngyös város bordélyügyi szabályrendelete (1894). A szolgáltatás díjának általában jó ha az egynegyede maradt a kéjnőnél, a többit a „madám" levonta koszt, lakás, fűtés, világítás, külön ágy, stb. fejében. 196