Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger város népessége és társadalma a XVIII. század végén • 131
3223 katasztrális hold, 18 1789-ben 3993, 19 1798-ban már csökken, és csak 3699 2() katasztrális hold." A II. József alatti lakosságszám alakulását három metszetben vizsgáltuk. Az 1785. évi lakosságszám a tényleges, míg az 1779/80. és az 1789/90. évi a számított népesség. A fentiekben ismertetett módszer segítségével 1779/80-ban a város össznépességét 15 719 főben határoztuk meg. 1785-ben már 16 889, 1789/90-ben pedig eszerint a számítás szerint 19 308 lakos élt Egerben. Ez az első 5 évben 1% körüli évi gyarapodást, a második 5 évben pedig ennél jóval nagyobb mértékű, közel 3%-os gyarapodást jelentett. Az első 5 év tiszta népszaporulata teljes mértékben megfelel a XVIII. század minimálisra becsült népszaporulatának, melyet a 21 szakirodalom 10%o körülire tesz. (Meg kell jegyezni, hogy ez esetben nem számolnak migrációval, csak a születés-halálozás alakulását veszik figyelembe.) A második 5 évben viszont számításaink alapján átlagos évi 3% körüli népességnövekedést tapasztaltunk. Ez a XVIII. századi magyarországi népességnövekedés felső határértékének közelében van, s nagy mértékű bevándorlást feltételez. A belváros második és harmadik városrészben a vizsgált korszak első felében erős lakosságcsökkenés, majd ugrásszerű növekedés tapasztalható. Itt is csak feltételezésre tudunk hagyatkozni. Nagy valószínűséggel ezt a lakosságszámingadozást a belváros e két városnegyedében folyó építkezések befolyásolták. Ekkor építették át az itt lakók a házaikat (ami egyébként kisebb mértékben az első és negyedik negyedben is folyt). A külvárosokban folyamatosan nőtt a lakosság száma. Kivételt csak a Cifra és a Sánc városrészek jelentenek, amelyek népessége 1779 és 1785 között stagnált. A másik vizsgálatunk szintén az 1785. évi népesség-összeírás adataiból indult ki, de itt az előzőktől eltérően nem az adóösszeírás adatait használtuk fel népességszám számításra, hanem az 1775 és 1800 közötti keresztelési és a halálozási anyakönyvek adatait. Minden vizsgált évből megállapítottuk a születések és a halálozások pontos számát. A kettő különbözete közismerten a természetes szaporodás vagy fogyás. Az ilyen módon kiszámított negyedszázadnyi lakosságszám változást a 10. sz. táblázat tartalmazza. A táblázat adataiból kitűnik, hogy az 17751787. közötti időszakban - az 1777. évet leszámítva - a születések száma mindig magasabb volt, mint a halálozásoké, s folyamatosan növekedett a lakosság száma. Ez alatt a 13 év alatt a természetes szaporodás folytán összesen közel 10%-os volt a város népességének gyarapodása. 1788-1792 között megfordult ez a tendencia, s az akkor dúló himlő és egyéb járványok miatt 5 év alatt a lakosság csökkenése megközelítette az 5%-ot. Különösen tragikus volt az 1791. és 1792. év, amikor a lakosság száma esztendőnként több mint 2%-kal csökkent. Ezt követően az 1794. és az 1797. évet leszámítva lassú növekedés következett be, egészen a század végéig. NEMES L., 1984. 286. NEMES L., 1984. 288. NEMES L., 1984. 290. PÁPAI B., 1963. 150-151. 139
