Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Éva: Nemesek és városi kommunitás Miskolcon a XVI.században • 5

(Ambrosy Matey), Szerafin Kristóf, Bakos András, özvegy Goloffyné, Gombos Pál, özvegy Balogh Péterné, Lassú János, Nagy István. Az utóbbiak lehetnek helyiek, de tartozhatnak a diósgyőri kiváltságosak közé is. Az urbárium Miskolc Újvárosában a 108 egész jobbágytelek és 29 puszta mellett 4 nemesi házat írt össze, Peliny Mihály és Czikó János a menekült nemesek, Nagy Antal és Tanda Albert tulajdonában. A miskolci nemesek rétegének legszervesebb alkotóeleme a helyi eredetű nemesek csoportja, mivel már a privilegizált rendbe való bekerülésük is a városi gazdaság-társadalom, közélet területén teljesített gyakorlatuk következménye. Legismertebb képviselőjük Miskolczi Ambrus deák, diósgyőri várnagy, aki fiának és feleségének latin nyelvű epitáfiumos sírkövet állított az Avasi templomban 1588-ban és 1589-ben.

35 O féltestvére volt a Sajószentpéteren is birtokos Miskolci Márk deáknak, aki terebesi, majd pataki várnagy volt, s aki gyermekeinek állított a miskolciakhoz hasonló sírkövet 1584-ben a sárospataki templomban. Mivel Márk deák atyja, Poch István valószínűleg nem volt a nemesi rend tagja, csak anyja, Somogyi Apollónia, a nemességet a fiú szerezte, mégpedig már Miskolczi néven, amint a halála után, 1595-ben a Báthori István országbíró által kiállított birtokosztályt rögzítő oklevélből sejthetjük.

36 Az osztályt a két várnagy örökösei között teszik egy miskolci nemesi kúriáról, miskolci-tapolcai szőlőkről. Amint az ingatlanok, úgy az örökösök is jellemző képviselői a kora újkori, várszolgálattal, borgazdálkodással vagyont, rangot és presztízst szerző középnemesi rétegnek, hiszen.az özvegyek, Márk deákné Czeczey Katalin és Ambrus deákné Irinyi Krisztina, azelőtt Daróczi Szerafínné (Daróczi Szerafin özvegye), aki Bereg vármegye jelentős birtokokat szerzett alispánjának volt előbb felesége, ugyanúgy a kor hivatalt viselt vagyonos középnemeseinek reprezentánsa, mint (Ambrus deák) első felesége, Illavölgyi Katalin, aki Illavölgyi János nádori ítélőmester unokája volt. A diósgyőri várnagyságig emelkedő Márk deák a csúcsát jelenti a miskolci eredetű nemesek Miskolc társadalmából kiemelkedő halmának, a többi nemes nem jutott ilyen messzire, és a mezőváros általában meg is maradt társadalmi szerepeik színterének. Azok között, akik biztosan miskolci mezővárosi polgárként folyamodtak nemességért és címeradományért, a források alapján a legkorábbi armálist Gombos Pál nyerte el 1560. július 28-án. A címereslevélnek csak a címerábra nélküli másolata maradt fent a Magyar Kamara Archívumában.

37 A címerleírás zöld mezőben egy szüretelő férfiről szól, a pajzson hadisisak vörös-kék-sárga színű sasszárnnyal. Gombos Pál, aki nemesként is az emberi munkának állított emléket címerpajzsán, karrierjével és nemesi jelvényével is azt igazolja, hogy milyen jelentős szerepe volt a szőlő- és borgazdálkodásnak s még inkább az azzal folytatott kereskedésnek a kora újkor mezőgazdasági konjunktúrája idején az északkelet-magyarországi mezővárosokban, s így Miskolcon is. A mezővárosi polgár gazdálkodásának egyik alapja az emberi munkát igencsak reprezentáló szőlőművelés, amely legtöbbször egyéb 35 GYULAI É., 1994. 185-205. 36 BAZML. IV-501/d III. 1. 37 MOL. NRA 725/50. 13