Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIIL század végéig (Különös tekintettel a szőlőtermesztésre) 1. Előzmények Eger városnak - mint településnek - létrejöttét a X. század végére tehetjük.

1 A város benépesülésével párhuzamos volt határának kijelölése is. A határ szerepe nyilvánvaló: ezen belül feküdt a parasztok gazdasági tevékenységének színtere, megélhetésének forrása. A városhoz tartozó föld birtoklási jogának biztosítására két oldalról is erős érdek fűződött: a város lakosai közösségének és a kettős földesuraságnak (a püspökség és a káptalan) érdeke is minden háborgatóval szemben.

2 Az „Egri völgy "-ben és környékén a középkorban falvak egész sora jött létre, melyek határosak voltak Egerrel, s a várost gyűrű alakban vették körül. A várostól északra terült el Felnémet és Cegléd - vagy Cigléd -, északkeletre (az Eged hegy keleti oldalán), valamint keletre Szőlőske, délkeletre Álmagyar, délre Tihamér, délnyugatra és nyugatra Egerszalók falu, északnyugatra Tekse-Szalók és Kocs puszta, valamint Bakta falu.

3 Sugár István szerint Kocsot és Tekse-Szalókot a középkori okleveles forrásokban mindig praediumként emlegették, s az is biztosnak látszik, hogy faluvá sohasem fejlődtek.

4 Az előbbiekben felsorolt falvak közül a XVI. században Bakta, Felnémet, Cigléd és Szőlőske a püspökség, Álmagyar, Tihamér, Egerszalók falvak, valamint Tekse-Szalók és Kocs puszta a káptalan tulajdonában volt. Eger KOZÁK K., 1981.5-39. SZABÓ I., 1969. 107. Egri Kápt. Mit., Nagypréposti iratok III. XII-2/d/39.; KOVÁCS B., 1974. 5-18. Sugár István szóbeli közlése alapján. Egri Káp. Mit. Nagypréposti iratok III. XII-2/d/39.% valamint HML. Az elpusztult középkori falvakról Sugár István gyűjtése. 75