Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - P. Kovács Melinda: Malmok az egri völgyben a 16. század végéig • 39
két kerékre járó malom és kendertörő után az árendástól minden kerék után 160 pozsonyi mérő rozsot és 6 kila 18 tolcsot 19 és 3 mázsa kendert, valamint kenderének 20 vám nélküli törését kéri. * * * A vízi energia hasznosításának legegyszerűbb módja a lapátos vagy vödrös vízikerék. Ilyen kereket vízszintesen vagy függőlegesen lehetett elhelyezni. A vízszintes kerék jelentette a kettő közül az egyszerűbb megoldást. A függőleges tengely alsó részére vízszintes, csak lapátokból álló kis kereket szereltek. A tengely felső vége közvetlenül, áttétel nélkül hajtotta a malomkövet. Az ilyen malmot olcsón meg lehetett építeni, de nem szolgáltatott több energiát mint egy szamár vagy egy ló. Ezenkívül másra, mint gabona őrlésére használni nehéz volt. Sokkal nagyobb teljesítményű volt a függőleges vízikerék. Vízbe helyezésének módjától függően két típusa jött létre. Ha energiáját a kerék alatt áthaladó, a lapátoknak ütköző víz adta, akkor alulcsapott vízikeréknek nevezték. Ebben az esetben kizárólag a víz folyási sebessége és a lapátfelület nagysága határozta meg a kerék forgási sebességét és erejét. A függőleges vízikerék alkalmazásának másik módja, mikor a víz a kerék tetején kapaszkodik a lapátokba és folyásának sebességéhez esése is hozzáadódik. Ez a felülcsapott vízikerék. Ennek megépítése költségesebb volt, mert gátat és megemelt csatornát igényelt. Csak kisebb folyóra vagy patakra lehetett építeni. 21 A 13. századra a vízimalmok használata Magyarországon is általánossá vált. Az oklevelek általában megjelölik, hogy vízimalomról van szó, különösen az Egri völgy (vallis Agriensis) 22 esetében. András egri püspök 1275-ös oklevelében „...super fluvium Agrie ... tria lóca molendinorum ... et quartum molendinorum... " (az Eger folyón ... három malomhelyet ... és negyedik malmot...) 2 , az egri káptalan 1291-ben kelt oklevelében „...molendinum nostrum superfluvio Agrie... " (malmunkat az Eger folyón...) említik meg. 24 A vízimalom fajtájáról a források általában nem tesznek említést. 1770-ből értesülünk arról, hogy a város kérte a káptalant egy alulcsapó malom felállításának engedélyezésére, mert akkor abban alacsony vízálláskor is lehetne őrölni. 25 Török előzmény. Hódoltsági területeken használták, s ezeken a részeken később is megmaradt. Egy egri kila egyenlő volt két pozsonyi mérővel. „142 mérő búza tészen kilát 71" — HML. V-l/b/5B. V. 31. „Tolcz vagyis malompor" - HML. V-l/b/10 B. VIII. 38.; tócs = malompor vagy korpa vagy liszt, mely a malomkő kérgében ragad. - CZUCZOR G.-FOGARASI J., 1871. VI. k. 336. HML. XII-3/a/368. Fasc. DDD. Nr. 1286/68. REYNOLDS, Terry S., 1985. 39.; PONGRÁCZ P., 1957. 12. HML. ME. 2.; SZENTPÉTERY I., 1943. II. 118-124. - Egri völgy: püspöki birtoktest, melyhez az Eger-patak völgye és mellékvölgyei tartoztak. Élén az Egri völgy ispánja állt, mint a püspökföldesúr teljhatalmú megbízottja. Még a 16. század második felében is használatos volt az elnevezés, amikor már kamarai kezelésbe kerültek a püspöki birtokok. Lásd a 3. jegyzetet. Lásd az 5. jegyzetet. HML. V-l/b/66 B. XLV/b. 215. 41
