Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Sugár István: Az egri vár gyalogsága (1548-1564) • 5

Abból a célból, hogy megismerjük: Eger vára tiszta pénzbevételének harmadolása után mennyi jutott a transactio értelmében az erőd katonasága, azaz három fegyverneme fizetésére, valamint fegyverzetére, a táblázat első rubrikájában az egyes periódusok számadásaiból kimutatom az e célt szolgáló egyharmad forintöszszeget. Egyértelműen szembetűnő, hogy a katonaság fizetésére hivatott egyharmad nem volt elegendő még a gyalogság zsoldjának a fedezésére sem. Az Eger várában szolgáló gyalogos katonák zsoldfizetési gondjára már röviddel az 1552-es diadal után találunk adatokat, bár a katonaság korábban is részesült különböző forrásokból eredő ún. rendkívüli pénzbeni vagy kisebb mértékben posztóban kielégített támogatásban a pozsonyi Magyar Kamara, vagy a kassai Szepesi Kamara részéről. E vonatkozásban figyelemre méltó, hogy 1554. február 12-én I. Ferdinánd a Magyar Kamarának meghagyta, hogy még az előző esztendő február 20-án kibocsátott rendelkezésére az egri vár 1552. évi ostromában résztvett katonáknak járó pénzt és sót haladéktalanul adják ki Werner György királyi tanácsos útján. Az uralkodó ekkor úgy intézkedett, hogy a közben elhunyt zsoldhátralékos katonák részére esedékes pénzt és sót örököseinek „sine more " adják ki.

80 1554. július 19-én a király már azt a véleményét fejezte ki a Magyar Kamarának, hogy az egri várnagy, az udvarbíró és a katonák fizetésük elmaradása miatt előterjesztett panaszai csakis úgy lesznek orvosolhatók, ha zsoldjukat a vármegyéktől behajtott portális adóból fedezik. Ez annál is inkább rendkívül fontos, mivel a fizetetlen katonaság könnyen odahagyhatja az ország védelme szempontjából oly fontos egri várat. Közölte, hogy Fuchs Mátyás hadi fizetőmester erre vonatkozóan megkapta a szükséges utasítást.

81 Valóban - mint a táblázatos kimutatás tanúsítja- 1553. február 1. és 1554. július 20. közötti időre a királyi gyalogságnak 1778 forintot, a várbeli gyalogság 1554. márciusi zsoldjához pedig a fizetőmester valamennyi, ki nem mutatott összeget adott hozzá. 1556. április l-jén Zárkándy Pál és Székely Miklós, a vár prefektusai Nádasdy Tamáshoz intézett levelükben arról tájékoztatták a nádort, hogy „ex proventibus huius arcis saltem peditibus non possumus solvere" (e vár bevételeiből még a gyalogosoknak sem tudunk fizetni). Május 22-én pedig már azt jelentették a nádornak, hogy a gyalogság zsoldjának csupán a harmadát kapta kézhez.

82 Zárkándyék levelével kapcsolatban a mellékelt táblázatból az olvasható le, hogy a vári és a királyi gyalogság részére kifizetett zsoldot a fizetőmester a két gyalogsági alakulat számára 1365 forint 18 dénárral pótolta. Rendkívül becses fizetőmesteri kimutatás maradt fenn 1557. március 4-éről az országban állomásozó helyőrségek fizetésbeli hátralékairól. Egerben 460 gyalogost („fuesz knecht") vettek számba, akiknek zsoldhátraléka 9577 forint 30 dénárt tett ki, melyből 6 ezer forintot posztóban fizettek ki, de 3877 forint 30 dénár fizetéssel még mindig adósak („schuldig") maradtak.

83 SUGÁRI., 1990. 424-428., SUGÁRI., 1994. 67-99. MOL. Ben. res. 1554. február 12. MOL. E 21. 568. 82. MOL. MKL. Fasc. 1541. 1556. április 1. 30