Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Sugár István: Az egri vár gyalogsága (1548-1564) • 5

tet tett arra, hogy amennyiben a püspökség bevételei a fentiekre elégtelennek bizonyulnának, akkor a kamara azt kellő mértékben fogja kiegészíteni. - Két korábban publikált tanulmányomban tisztáztam, hogy mit tekintettek a végvár tiszta bevételének.

79 Eszerint a befolyt bruttó pénzbevételből fedezték a provizor, azaz az első várnagy, a viceprovizor, a másodvárnagy, a két alvárnagy, a királyi ellenőr, a számtartó, továbbá a teljes gazdasági szervezethez tartozó személyzet (kulcsár, sáfár, cipóosztó, szakácsok, pékek, mészárosok, kocsisok, kádárok, korcsmárosok stb.) teljes fizetését és naturális járandóságát, ellátását. Továbbá itt számolták el a kémek, posták, küldöttek, a konyhai, asztali felszerelés és a pincészet stb. minden rendű költségét. A behajtott bruttó pénzbevételből a „rezsi" kifizetése után megmaradt összeg került azután harmadolásra. A mellékelt táblázatban a várszámadásokból kimutatom, hogy 1548. július 20. és 1564. március 20. között az egyes számadási periódusokban mennyit fizetett ki a vár saját gyalogsága, valamint a később felállított királyi gyalogság részére zsold címén. Az 1559. március 14-től 1564. március 20-ig vezetett számadások a gyalogság e két része számára kifizetett zsoldot nem a korábbiak szerint megbontva, hanem egyösszegben összevontan tartalmazzák. Három esetben fény derült arra, hogy a vár a gyalogos katonák részére esedékes zsold egy meg nem határozható - nyilvánvalóan személyenként igen változó hányadát búzában váltotta meg, illetve adta kézhez. Csupán két esetben fordult elő, hogy a zsold terhére bort kapott a gyalogság. Másfelől figyelmet érdemel, hogy több esetben a katonák a kenyerükhöz szükséges búzát a vártól vásárolták meg. A táblázatból leolvasható, hogy a vár két kapuját: a belső vár Varkocs-kapuját és a külső vár Ó-kapuját éjjel-nappal őrző decuriók számára zsoldjukon felül is adtak ki búzát. Miként előzetesen említettem: a kamara tartozott a vár püspöki bevételeiből nem fedezhető pénzhiányt pótolni, bár ennek a kötelezettségének meglehetősen szűkösen tett, illetve elegendő fedezet hiányában alig tehetett eleget. Az egri számadásokban ugyan tételesen elkönyvelték a vár számára a kamarai s a királyi biztosok, avagy éppen a fizetőmester által juttatott támogatás összegét, de az alább látható táblázatban csakis azokat a rendkívüli bevételeket mutattam ki, melyeket kifejezetten csakis a gyalogság számára fizettek ki. Természetesen több ilyen eredetű juttatásban is részesült a vár, de ezek az összegek azért nem vehetők figyelembe, mivel a számadások nem tüntetik fel, hogy abból mennyi jutott kizárólag a gyalogság számára. Két esetben, amikor az egri vár gyalogsági állományát alkalmilag segédcsapatokkal erősítették meg (az 1552. évi ostrom alkalmával és 1563 augusztusában), e kontingensek zsoldját - mint nem a vár állományához tartozókét - külön rovatban tüntetem fel a táblázaton. A fentebb említett s a gyalogság zsoldját képezett különböző tételeket a táblázatban összesítettem, és így ki tudom mutatni az egyes elszámolási periódusokban szolgálatot teljesített gyalogos katonák számára kifizetett zsold teljes összegét. SZABÓ J. Gy., 1977. 107. A vonatkozó hivatkozásokat lásd a 6. oldalon. 28