Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)
KÖNYVISMERTETÉS - Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Ism.: Szecskó Károly) • 245
Az adatgyűjtés közben egyre jobban belefeledkezett a kutatásba. Munkája során adatok tömegét gyűjtötte össze. Nemcsak a már publikált írások községre vonatkozó adatait válogatta ki, hanem amatőr történész létére különböző levéltárak Hatvanra vonatkozó anyagát is kijegyzetelte. Feltárta a Heves Vármegyei Levéltár, az Egri Káptalani Levéltár, az Országos Levéltár településre vonatkozó anyagát. Eközben mint nem szaktörténész igénybe vette Pázmány Lajos akkori vármegyei főlevéltárnok és Pataki János Vidor tudós egri cisztercita tanár önzetlen szakmai segítségét. A munka tanulmányozásából kitűnik, hogy Szepes az adatgyűjtés és feldolgozás során szigorú tárgyilagosságra törekedett. A megbízhatatlan, kétes adatok vagy mesébe illő történetek felhasználásától óvakodott. Páratlan szorgalommal összegyűjtött adatait sajnos a kiadásra fordítható anyagiak csekély volta miatt nem tudta mind monográfiájába bedolgozni. Mintegy 100 lapnyi terjedelmű magyar, latin és német nyelvű okmánytárat, Le Play francia utazó rendkívül értékes, a hatvani jobbágyságról szóló értekezését ki kellett hagynia könyvéből. Szepes községtörténeti munkájának sajátossága, s egyben erénye, hogy a közölt adatokat nemcsak egymás után sorjázó mondatokká fűzi, hanem az esetek többségében értékeli is. Ezen kívül a mű a számos szakszerű táblázat, névsor révén az adattár szerepét is betölti. Véleményem szerint ez a kötet az 1944 előtt készült megyei községtörténeti monográfiák közül talán a legidőállóbb s legadatgazdagabb. A könyv sajátos szerkezete azonban a település történetének világos áttekintését nehezíti, s ilyen szempontból a mű felépítését ma nem lenne ajánlatos követni. E szerkezeti felépítés szerintem már a munka születésének időszakában sem volt korszerű. Mielőtt e kérdéshez megjegyzéseket fűznék, kénytelen vagyok a fejezetek címét közölni. íme a könyv nagyobb szerkezeti egységei: A politikai község, Birtokviszonyok, A népesség és település, Gazdasági viszonyok, Egyházi viszonyok, Adózás, Az egyházi (királyi) tizedek, Igazságszolgáltatás, Közoktatás, Harmincad és vám, Ipar, Közlekedés, Zagyvaszabályozás, A vásárok, A közegészségügy, Török világ. E nagyobb szerkezeti egységeket egyes fejezeteknél kisebb alfejezetekre tagolta a szerző. A monográfia első fejezete mint már írtuk, A politikai község címet viseli. Erre a fejezetre 31 oldalt szánt írója, a többi fejezet terjedelme jóval kevesebb. Ez a megoldás azonban elfogadható, mivel benne kapott helyet a település természetföldrajzi leírása, a község politikai története, a település közigazgatási beosztásának és szervezetének közlése 1933-ig. Amíg az első fejezet szerves egységet képez, a leírás folyamatos, nem mondható ez el a következő részekről. A második fejezetben a település birtokviszonyairól írt. Célszerű lett volna, ha az első fejezetet a harmadik helyen szereplő A népesség és település című rész követi. Ezután következhetett volna a település gazdasági életének bemutatása az alábbi alfejezetekre bontva: birtokviszonyok, mezőgazdasági termelés (a munkában e téma Gazdasági viszonyok címen szerepel), ipar, vásárok, közlekedés (ezen belül a Zagyva szabályozásának említése), adózás (ezen belül pl. a tizedek), harmincad és vám, egyházi viszonyok, közoktatás, közegészségügy. Az igazságszolgáltatás című fejezet, amely az egyházi tizedek közlése után olvasható, nyugodtan kerülhetett volna a politikai község című fejezetbe. Hasonlóképpen a leg246